Az MTI birtokába került dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) jelentése hosszan taglalja a 2006. évi szlovák parlamenti választások után kialakult helyzetet, és annak hátterét. Mint olvasható, az alig 55 százalékos választási részvétel Szlovákia újkori történetének legalacsonyabb mutatója volt. A Magyar Koalíció Pártja azonban történetének legjobb választási eredményét érte el.
A jelentés szerint “hideg zuhanyként” érte az MKP vezetőit, tagjait a bejelentés, hogy a kormánykoalíciót a szociáldemokrata SMER mellett a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Vladimír Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) alkotja majd. A tárgyalások utolsó fázisában a fő kérdés az volt, hogy az MKP vagy az SNS lesz-e a kormánypárt. Az MKP szerint az SMER-en belül mindkét lehetséges szövetségnek megvoltak a pártfogói. Az MKP következtetése szerint azzal, hogy a SMER és a HZDS koalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal az az oka, hogy “mindkét pártban valamilyen szinten jelen van a nacionalizmus, vagy legalább a vulgáris nacionalizmussal szembeni tolerancia”.
Azonban minél jobban eltávolodunk a választástól, a választást követő koalíciós tárgyalásoktól, annál inkább az az érzésünk, hogy a tárgyalások egyik fontos kritériuma az volt, hogy az MKP mindenképpen ellenzékben maradjon – írják, majd hozzáteszik: vagyis a magyarság politikai képviseletét akarták kiszorítani a hatalomból.
A jelentésben ez is áll: sajnos a szlovák társadalomban elharapódzott az idegengyűlölet, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke által gerjesztett magyargyűlölet. Ezzel párhuzamosan szokatlan mértékben megromlott a magyar-szlovák viszony akkor, amikor mindkét ország tagja lett az Európai Uniónak – jegyzik meg a jelentésben.
Mint kiemelik, a civil társadalom, a civil szervezetek viselkedése is “érdekes”, mert az MKP szerint aránylag későn ítélték el az erőszakos, soviniszta cselekedeteket. Kialakulóban van a társadalomban, az értelmiség egy részében egy nézet, miszerint a Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Koalíció Pártja között nincs különbség, mindkét párt egyformán nacionalista – olvasható az MKP jelentésében.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége.
Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja.
A Vajdasági Magyar Szövetség 2005. évi jelentésében az olvasható: a vajdasági magyarság helyzete a 2005-ös év folyamán tovább romlott, az elmúlt évben a Vajdaságban élő magyar és más kisebbségek elleni atrocitások száma drasztikusan megnőtt.
A vajdasági magyarság két legégetőbb kérdésének nevezi a jelentés a magyarok körében tapasztalt magas és aránytalan munkanélküliséget, és az egyre növekvő erőszakhullámot a magyar kisebbség ellen. Az előbbit a magyar befektetések Szerbia magyarlakta területeire való összpontosításával lehetne orvosolni, az utóbbit pedig a problémák nemzetközi fórumok elé vitele enyhítené – tartalmazza a Vajdasági Magyar Szövetség jelentése.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség anyagában az szerepel: Ukrajna belátható időn belül nem lesz az Európai Unió része, ebből kifolyólag a helyi magyarság nagyobb odafigyelést, súlyozott támogatást igényel. Gondoskodni kell arról, hogy a kárpátaljai magyarság a schengeni rendszer bevezetése után is problémamentesen léphesse át a magyar határt – olvasható.
Az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDSZ) jelentése szerint a határon túli magyarság létét tartó négy pillér az EU kereteiben való nemzetegyesítés, a kedvezménytörvény, az autonómia és a kettős állampolgárság. Az UMDSZ leírja, hogy “megértéssel viszonyul az új magyar kormány reformtörekvései iránt, reméli, hogy az új struktúrák által biztosított határon túli támogatások mértéke nem fog csökkenni”.