A felmérés során 25 tagországban, két csatlakozó, két felvételét kérő országban és a ciprusi török közösségben 30 ezer embert kérdeztek meg.
A magyarok 70, a görögök és szlovének 63-63 százaléka bízik az Európai Unióban, míg a bizalmatlanság Finnországban (54 százalék), az Egyesült Királyságban és Svédországban (51-51 százalék), Franciaországban és Németországban (49-49 százalék) a legmagasabb.
Míg az új tagországokban az emberek átlagosan 55 százalékban bíznak az Európai Bizottságban, a 15 eredeti tagállamban ez csak 46 százalék. Országonként nézve a bizalom magas Szlovéniában (65 százalék), Magyarországon és Belgiumban (63-63 százalék), Görögországban (61 százalék) és Olaszországban (60 százalék). Az Egyesült Királyság (42 kontra 28 százalék) és Törökország (36 kontra 29 százalék) az a két ország, ahol a bizalmatlanság jelentősen magasabb a bizalomnál.
Az Európai Parlamentbe vetett bizalom az új tagországokban magasabb (58 százalék) mint a 15 eredeti EU-tagállamban (50 százalék). A legmagasabb, 71 százalék a bizalom aránya Magyarországon, 65 százalék Belgiumban, Olaszországban és Szlovéniában. Az egyetlen ország, ahol a bizalmatlanság – 46-31 százalékos arányban – meghaladja a bizalmat, az Egyesült Királyság.
Ezen két európai intézmény bizalmi indexe azt mutatja, hogy az indexmutatók valamelyest párhuzamos vonal mentén haladnak. A 2005. novemberi adatokkal való összehasonlítás alapján elmondható, hogy az Európai Bizottságba és az Európai Parlamentbe vetett bizalom szélesebb körű lett Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában és Olaszországban. Portugáliában és Máltán a bizalom mértéke mindkét intézmény esetében csökkent. Több más országban tapasztaltak eltérést a számokban, ám ott semmiféle trend nem figyelhető meg.