Korabeli menazsériák
Állatkerteket a görögök és rómaiak már az ókorban is kialakítottak, elsősorban ragadózókat tartottak cirkuszi célra. A középkorban a menazsériák az uralkodók hatalmát fejezték ki, híres volt az 1433-ban nyílt münzbergi és az 1489-ban megnyitott friedbergi állatkert.
A spanyolok Mexikó meghódítása után állítottak fel jelentős állatkertet, 1552-ben alakult a Bécs melletti ebersdorfi, 1752-ben a schönbrunni állatkert. Az első ilyen, mai módon működő, nyilvános intézmény XIV. Lajos versailles-i menazsériájából alakult ki a francia forradalom idején.
A pesti állatkert ötletét Xantus János jogász, biológus és etnográfus, egykori honvédtiszt vetette fel a Magyar Természettudományi Társulatban, majd Rómer Flóris terjesztette annak közgyűlése elé. Ezek után jött létre 1866-ban az állatkertet működtető részvénytársaság. Első igazgatója Fitzinger Lipót volt, de csakhamar átadta helyét Xantusnak, aki még amerikai emigrációjából küldött haza növény- és állattani anyagokat.
Húsz krajcárért 600 faj
A kert 1872-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult, mert a külföldi és hazai állatfajok bemutatásán túl a hazánkban nem termesztett növények és nem tenyésztett baromfiak honosítását is megkezdte. A belépőjegy 20 krajcár volt, 600 fajt lehetett megtekinteni.
A vállalkozás az 1900-as években anyagi csődbe került, nem segített éjszakai szórakozóhely nyitása, mutatványosok felléptetése sem. 1907-től a főváros vette kezelésbe a kertet, s 3 millió koronát szavazott meg a modernizálásra.
A régi helyére 1909-től Lendl Adolf irányítása alatt építettek új kertet, amely 1912. május 20-án nyílt meg, s épületeit Kós Károly, Zrumetzky Dezső és Neuschloss Kornél tervezte. Bár a terület a mai Vidám Park, a Gundel étterem és a Cirkusz miatt szűkült, igyekeztek az állatok számára természetes környezetet kialakítani, egyebek között két műsziklahegyet emelve (mára ilyenek csak Hamburgban és Párizsban maradtak), helyenként nem látható árkokkal választva el az állatokat a nézőktől – ezt Hagenbeck vezette be Hamburgban, 1907-ben.
Az állatkert az 1930-as évek elején akváriummal és pálmaházzal bővült. A II. világháborúban a kert elpusztult, csak 14 állat maradt életben. 1945 után csaknem teljes egészében újjáépítették. Az állatoknak a park felszántásával termeltek zöldséget, Kittenberger Kálmán Afrika-kutató működött közre az állatbeszerzésekben. Az állatok legtöbbjének az anyagiak és a hely hiányában igen nehéz megfelelő életteret biztosítani, bár a felújítások és korszerűsítések a pénzügyi lehetőségek függvényében állandóan folytak.
Új lendület a rekonstrukciónak
Persányi Miklós 1994-2003 közötti igazgatása alatt a rekonstrukció új lendületet kapott, korszerű nagymajomház létesült, felújították a szarvasházat és a Koós-féle madárházat. 2000-ben, tízéves munka után adták át a Rade Károly és Ilsemann Keresztély tervezte, felújított Pálmaházat, majd 2004-ben az akváriumot.
2001-ben a Neuschloss által szecessziós stílusban tervezett Elefántház műemléki rekonstrukciója, Kugler Katalin terve Európa Nostra-díjat nyert. A beltéri falfestmények, díszek és a torony keleti hangulatot adnak, illetve az állatok eredeti élőhelyét idézik.
A rekonstrukció során újjáépült a török szövetséges vallási érzékenysége miatt 1915-ben lerombolt torony, növelték és korszerűsítették az állattartó helyeket. Megnyitása óta mintegy 100 millióan keresték fel az Állatkertet, amely az ország legnépszerűbb intézményévé vált.
Ma több mint 500 faj
A 16 hektáros területen működő Fővárosi Állat- és Növénykert 60 épületében és szabadtéri területein 500-nál több állatfaj 3000 egyede él. A gyűjteményben 2000 növényfaj is található. Ma évente mintegy 1,2 millió látogatója van, bevételei 2002-ben 1,8 milliárd forintot tettek ki, ebből 480 milliós támogatást nyújtott a főváros, 92 milliót kaptak beruházási célra a fenntartótól, saját bevételük pedig 973 millióra rúgott, amiből a jegybevétel 613 millióra rúgott. A kiadások 1,7 milliárd forintot tettek ki, ennek 27 százaléka fejlesztési költség volt.
Játszóterek létesültek, sok szellemes ötlettel tették a látogatást érdekesebbé, a Barlang-moziban természettudományos filmeket vetítenek. Az állatok több mint 200-féle ennivalót fogyasztanak, évi 200 tonnát összesen.
1958-tól a vidéki városok is sorra nyitottak állatkerteket. Többször felmerült a pesti állatkert kitelepítése egy tágasabb helyre, de a tervet elvetették, mivel a városligeti elhelyezkedés nagy előnyt jelent megközelítésekor – helyette a helykihasználás új módszereit alkalmazták, s kevesebb fajt, fajtát, illetve példányt mutatnak be. A rácsokat üvegfalak és villanypásztorok váltják fel.
Budapesten egy további kis állatkert található a Margit-szigeten, a hazai fajokat pedig a budakeszi Vadasparkban is meg lehet ismerni. Az állatkertek célja manapság nemcsak a bemutatás, de a veszélyeztetett fajok védelme és tenyésztése is, egymás közt egyes fajokra tenyésztési szerződéseket kötnek. Az állatkert természetvédelmi terület, épületeit műemléki védelem övezi.