Bár egyik kétharmados javaslat sem ment át, azért nem telt eseménytelenül a hétfői parlamenti nap. Megszavazták az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslatot (332 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 11 tartózkodás mellett), de elfogadták a közoktatásról szóló – csupán sima többséget igénylő – javaslatokat is.
Módosította a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvényeket hétfőn az Országgyűlés. A törvény rugalmasabbá teszi a létszámgazdálkodást, és bevezeti a teljesítményelvet a közigazgatásban. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a közszférában foglalkoztatottaknak a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
Lesz tandíj
A nap talán legnagyobb horderejű döntése, hogy az Országgyűlés elfogadta a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A közoktatásról szóló törvény módosítása többek között megemeli a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. A felsőoktatási törvény módosításának legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás bevezetése, amelyet az államilag támogatott oktatásban részt vevők fizetnének.
A módosítás szerint a képzési hozzájárulás összege tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. Az adott felsőoktatási intézmény hallgatói létszámának 15 százalékáig mentességet adhat a képzési hozzájárulás megfizetése alól, elsősorban a tanulmányi eredmény alapján. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz-mínusz 50 százalék arányban eltérhetnek.
Felsőoktatási képzésben jelenleg több mint 400 ezer fő vesz részt, és meghaladja a 200 ezret azoknak a száma akik költségtérítésesek. Ők, a felsőoktatási tájékoztató szerint, tanévenként 55 ezertől 1,3 millió forintig terjedő díjat fizetnek.
Az intézmények a fenntartásra az egyetemek és főiskolák alkalmazottaira vetítve fejenként 450 ezer forintot kapnak, az összes hallgatót figyelembe véve pedig további 60 ezer forintot diákonként. Az orvos és fogorvosi egyetemeken ugyanakkor ez a normatíva jóval magasabb, ott 180 ezer forintot kapnak az egyetemek ezen a címen.
Semmi sem kapott kétharmadot
Semmi sem kapott kétharmadot a hétfői szavazáson. A Fidesz már a szavazás előtt kifejtette, hogy egyik beadványt sem fogja támogatni, így az eredmény nem okozott meglepetést. Elutasították a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, így a regionális önkormányzati rendszer kialakítása továbbra is várat magára. A képviselők közül egyébként 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő pedig tartózkodott.
Továbbra sem kell szondát fújni
A parlament elutasította a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását is. Az országgyűlési képviselők és az EP képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvénymódosítás azt célozta volna, hogy az országgyűlési és az EP képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán ne folytathassanak. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a mentelmi jogban részesülők körét, illetve bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását.
Maradnak 386-an
Nem kapta meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget az országgyűlési képivselők választásáról szóló törvényjavaslat sem. Az előterjesztésről 193 képviselő szavazott igennel, 154-en nemmel, és 2 tartózkodott. Az előterjesztés a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát.
Egyetértés a kárpótlásról
Egy kérdésben teljes egyetértés volt azonban az öt parlamenti párt között: a kárpótlási törvény módosítása ügyében. Az öt párt közösen nyújtotta be és szavazta meg a javaslat napirendre vételét. A tervezet szerint az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidőket ismételten megnyitnák és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényt is módosítanák.
Az eredeti határidő július 31., eddig az időpontig kellett volna postára adni az igénylést. Noha ez a határidő nem járt még le, mostanáig mintegy 50 ezer kérelem érkezett a Központi Kárrendezési Iroda jogutódjához, az Igazságügyi Hivatalhoz. Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlása 1997-ben kezdődött meg. Az ilyen okból elhunytak hozzátartozóinak a 2001-2002. évi költségvetési törvény 26 milliárd forintot különített el, és eddig mintegy 20 milliárd forintot fizettek ki.