Alaposan befűthet a deficit-csökkentő Gyurcsány-csomagnak, ha a köztársasági elnök alkotmányos szempontból aggályosnak ítéli meg az Országgyűlés által elfogadott pénzügyi törvénymódosításokat vagy azok egy részét. Sólyom Lászlónak természetesen ehhez joga van, sőt kötelessége is lépni, ha az alkotmányba ütközőnek véli a szabályozást.
Három út áll Sólyom előtt
A köztársasági elnök előtt alkotmányos jogköre szerint három lehetőség áll a megszorító csomaggal kapcsolatban. Az utóbbi napokban több szervezet által pedzegetett lehetőség, hogy Sólyom László előzetes normakontrollt kér, azaz még a kihirdetés előtt véleményezésre elküldi a taláros testületnek. (Ezzel a joggal egyébként egyedül ő élhet). A jog szerint ez az eljárás halasztó hatályú, azaz a törvény csak akkor léphet hatályba, ha az Alkotmánybíróság meghozza ítéletét. Ilyen esetekben mindig a teljes ülés jár el, a döntést zárt ülésen, szótöbbséggel, a különvélemények feltüntetésével hozzák meg a bírák. Az Alkotmánybíróságon azonban július 12. és augusztus 19-e között ítélkezési szünet van, így a szeptemberi hatálybalépés lényegében kivitelezhetetlen.
Ezen kívül még két lehetősége van Sólyom Lászlónak: vagy politikai vétót gyakorol, azaz a törvény aláírása előtt tizenöt (sürgős esetben öt) napon belül megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ezzel az államfő nem húzna időt, ugyanis ha kellő gyorsasággal tárgyalnak a képviselők szeptemberig hatályba léphet. A dolog hátulütője, hogy ebben az esetben nincs alkotmányossági vizsgálat, ha a parlament akár változatlan formában is, de ismét megszavazza, az elnök köteles aláírni és hatályba léptetni.
Végül az utolsó eshetőség, hogy „nem tesz semmit” és elfogadja a törvénycsomagot, a sürgősségre való tekintettel kihirdeti, így az hatályba lép. Ezt követően azonban bármelyik állampolgár vagy szervezet utólagos normakontrollt kérhet a jogszabályról az Alkotmánybíróságtól, azaz már a hatályba lépést követően lehet megvizsgálni.
Kétesélyes döntés
Kolláth György alkotmányjogász szerint nem szakmai vagy politikai nyomás alapján fog esetleg eljárást kezdeményezni Sólyom László, hanem jogászként azt vizsgálja meg, valóban van-e olyan elem a tervezetben, amely alkotmánysértő, és így aggályos lehet. „Mérlegeléssel több pont is alkotmánysértő lehet a megszorító csomag tervezetében. Az elnöknek, majd ha oda kerül a sor, az Alkotmánybíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a jogállamiság, a jogbiztonság követelményei szerint elegendő idő lenne-e az átállásra az életviszonyok tekintetében. A másik vizsgálandó témakör, amelyet meg kell nézni, hogy nem sérül-e szükségtelenül vagy aránytalan mértékben valamely alapvető jog. Hogy végül mi lesz a döntés, kétesélyes” – véli Kolláth György.
Több mint százmilliárddal is nőhet a hiány
Államháztartási szempontból persze óriási tétje van annak, hogy a pénzügyi törvénymódosítások az eredetileg tervezett időpontokban, szeptembertől vagy októbertől lépnek-e életbe vagy késést szenvednek. Júniusban a kormány az ez évre tervezett 4,7 százalékos, 1545 milliárd forintos hiánycélt 8 százalékosra emelte, ami így becslések szerint közelítheti a 2200 milliárd forintot. De ez az irdatlan összeg is csak a 350-400 milliárd forint nagyságú lefaragással érhető el. Ez utóbbi a Gyurcsány-csomag, ami nagyjából 200 milliárd forint nagyságú, adókból, járulékokból, gázáremelésből befolyó többlet bevételből, s a 170 milliárd forint kiadáscsökkentésből áll össze.
A FigyelőNet számításai szerint, a pénzügyi törvények által befolyásolt adó- és járulékemelések elmaradása minden egyes hónapban akár 40 milliárd forint bevételkiesést okozna a büdzsének. Általános forgalmi adóból havonta 13 milliárddal kevesebb, a szolidarítási adóból 10 milliárd, az evásoktól 5 milliárddal kevesebb, a kamatadóból pedig 3 milliárddal kisebb összeg folyna be, s akkor még nem beszéltünk az elmaradt munkavállalói és munkáltatói járulékokról. Így, ha csak jövőre léphetnének életbe eredeti vagy módosított formájukban a szabályok, akkor akár 160 milliárd forintot meghaladó mértékben is nőhet a hiány, ami nagyjából 0,8 százalékpontos GDP-arányos romlásnak felel meg.