A költségvetési hiány csökkentésére irányuló elképzeléseket vizsgáló friss Marketing Centrum-felmérés szerint az emberek többsége inkább a kiadások csökkentésével értene egyet, mint a bevételek növelésével. A hiánycsökkentő lépések közül azonban csak azokat javasolnák sokan a kormánynak, amelyek a bürokráciát csökkentik, és a felnőtt magyarok többsége általában elutasítja azokat a lépéseket, amelyek az emberek zsebét és szerzett jogait is érintik. Ugyanakkor még a leghúsbavágóbb lépéseket is sokan elfogadják, ha ezek előremutató, igazságos és okos reformok részei.
A budapestiek az átlagosnál nagyobb valószínűséggel javasolnak bevételnövelést a kormánynak, de azért a fővárosiak többsége is a kiadáscsökkentést preferálja. Pártállás szerint pedig azt találtuk, hogy a kormánypártok – különösen az MSZP – táborában valamivel kevésbé eretnek gondolat az állami bevételek – praktikusan az adók – növelése, mint a ellenzéki pártok támogatói és a bizonytalanok körében.
A megkérdezettek 28 százaléka az 50 ezer fős létszámleépítést érzi a legkönnyebben megvalósítható javaslatnak, 22 százalékuk pedig az önkormányzatok számának csökkentését, noha ez például kétharmados többséggel meghozható parlamenti döntések sorát igényli. Az államigazgatási bérek befagyasztását a megkérdezettek 12 százaléka érzi a legkönnyebben megvalósíthatónak, a felsőoktatási tandíj bevezetést pedig a tizedük. A többi – akár egyszerű rendeletekkel is megoldható – javaslat választási gyakorisága viszont 5 százalék alatt maradt.
A nyugdíjkorhatár emelését a megkérdezettek negyede ellenezné a leginkább, a vizitdíj bevezetését 16 százalékuk, a gyógyszerár-támogatás csökkentését 14 százalékuk, a gázártámogatás csökkentését pedig 11 százalékuk. A tandíj, a lakástámogatás szigorítása, a privatizáció folytatása és az iskolák összevonása azonban csak a felnőttek néhány százalékánál vált ki nagyon heves ellenállást, az önkormányzatok számának csökkentése pedig csak 1 százalékuknál.
A gázártámogatások csökkentésének gondolatát első hallásra ellenezi a többség. Ugyanakkor a magyarok több mint kétharmada szerint csak a rászorulók gázszámláját kell kompenzálni. Hasonló a helyzet a gyógyszerár-támogatások esetében is. Ha csak annyi jut el a közvéleményhez, hogy a kormány csökkenti az ártámogatást, akkor az heves ellenállást fog kiváltani. Azzal viszont egyetért a többség, hogy a kormánynak a támogatási rendszer ésszerűsítésével ösztönöznie kell a generikus gyógyszerek rendelését a drágább készítményekkel szemben.
A tandíjbevezetést mindössze a megkérdezettek 11 százaléka javasolná a kormánynak, ugyanakkor viszont 37 százalék azok aránya, akik szerint a felsőoktatásban tanulóknak is részt kell vállalniuk a képzési költségekből. Ezek a példák mindenképpen azt jelzik, hogy okos és őszinte érveléssel még az igazán húsbavágó intézkedésekkel szemben is jelentősen csökkenthető az ellenérzés.
Minden releváns válasz figyelembevétele után azt mondhatjuk, hogy az ártámogatások megnyirbálásához a megkérdezettek 85 százaléka negatívan viszonyul, és mindössze a tizedük hajlamos ilyen irányú lépést javasolni a kormánynak. Az alsó áfakulcs emelése viszont összességében több pénzt venne ki az emberek zsebéből, mint az ártámogatások leépítése. Ezekkel szemben azonban kevésbé általános az ellenérzés, mint a gáz- és gyógyszerárakat érintő javaslatokkal szemben, és az áfarendezésnek nemcsak ellenzői, hanem számottevően sok – 28 százaléknyi – támogatója is van. Elsősorban az iskolázottabbak és a módosabbak körében.
A budapestiek kevésbé negatívan viszonyulnak a hiánycsökkentő intézkedésekhez, mint a vidékiek, különösen a kistelepüléseken élők. A véleményformálásra leginkább képes diplomások pedig az alsó áfakulcs emeléséhez, a tandíjhoz, a vizitdíj bevezetéséhez, és az önkormányzatok számának csökkentéséhez viszonyulnak pozitívabban, mint a kevésbé iskolázottak. Ugyanakkor e körben lényegesen kevésbé népszerű a bürokrácia leépítése, mint az érettségi nélküliek körében.
Végül pártállás szerint nézve a válaszmintázatokat: a bürokrácia leépítése és az önkormányzati rendszer ésszerűsítése esetében nincsenek jelentős különbségek, a többi javaslat esetében viszont a Fidesz támogatói körében a legnegatívabb a vélemények mérlege. Nyilván azért is, mert az ellenzéki párt már minden hiánycsökkentő intézkedési terv ellen sokszor hangoztatta az ellenérzéseit, az önkormányzatok összevonásával és az államapparátus leépítésével szemben viszont eddig még nem emelt kifogást.