Összevetettük a választási kampány során közzétett, az MSZP ígéreteit tartalmazó Új Magyarország első 100 lépését az Új Magyarország címet viselő kormányprgrammal.
Gazdaságpolitika
Rövid távon a költségvetési egyensúly helyreállítását, hosszabb távon szerkezeti treformokat ígér a köztársaság következő kormánya. Egyértelműen bejelentik: elhalasztják az adócsökkentési programot, mert az államnak a következő egy-két évben növelnie kell bevételeit. A kormányprogram szerint ebben az időszakban 3-4 százalékosra mérséklődik a gazdasági növekedés üteme, ami a ciklus második felére – az adóterhek csökkenése mellett – 4-5 százalékosra gyorsul.
Azt már a kormányfőjelöltek választást megelőző nyilvános televíziós vitáján is kifejtette Gyurcsány Ferenc, hogy forráshiányos ország nem fejleszthet csak úgy általában, hanem konkrét kitörési pontokat kell találnia. Az akkor megnevezettek: modern ipar, turizmus, és pénzügyi-logisztikai központ visszaköszön a kormányprogramban, de az MSZP az „Új Magyarország első 100 lépése” című kiadványában is mind a három cél megfogalmazódik, amennyiben ösztönözni kívánják az ipari parkok fejlesztését, a beszállítói hálózat szélesítését, és kiemelten kezelik a gyógy- és konferenciaturizmust. A harmadik célterületre az utal, hogy ösztönözni kívánják a nemzetközi vállalatok üzleti szolgáltató központjainak Magyarországra telepítését.
Vállalkozások támogatása
A szocialisták választási programja részletesen, sok esetben számszerűen foglalkozik a vállalkozások támogatásával, fejlesztésével. Általánosságban is kimondja, hogy kiszámíthatóan csökkentik a vállalkozások adóterheit.
Nos, az elmúlt napok kiszivárogtatott információból úgy tűnik, hogy ez a múlté, belátható időn belül még a terhek esetleges növekedésével is kalkulálhatnak a vállalkozások.
Az első 100 lépés program 700 milliárd forint hitel-, tőke, és pályázati forrást ígér a kkv-k fejlesztéséhez, a kormányprogram úgy fogalmaz: az állam „áruk, szolgáltatások megrendelőjeként és a szükséges jogi szabályozással is segíteni fogja a hazai vállalkozások lehetőségeinek bővülését”, de ígérik a bírósági eljárások gyorsítását, a csődtörvény módosítását is, sőt a rosszhiszemű piaci szereplők eltiltását a vállalkozási tevékenységtől.
Egészségügy
A kormányprogramból nem derül ki egyértelműen, hogy a koalíciós tárgyalásokon hogyan egyeztették össze az MSZP és az SZDSZ merőben különböző elképzeléseit az egészségügyről. A dokumentum nem foglal állást az egy- és a több-biztosítós modell mellett sem, viszont meghonosítaná a „felelős partnerség” elvét az ágazat finanszírozásában. A koalíciós partnerek viszont kivették a 2007-es megkötést, Molnár Lajos elképzelése szerint így már korábban be lehet vezetni a több-biztosítós rendszert. A program szerint később határozzák meg, milyen szolgáltatásokra jogosult a kötelező biztosítás keretében a biztosított. Az esztétikai beavatkozásért továbbra is külön kell fizetni.
A kormányprogram az MSZP kampányígéretével összhangban megígéri az egyéni járulékszámlák bevezetését, a daganatos betegségek visszaszorítást, és azt, hogy lesz mód megkülönböztetett ellátásra külön térítésért cserébe. Megkezdik például a lakosság szív- és érrendszeri állapotának teljes körű felmérését és a civilszervezetekkel való együttműködésben visszaszorítják a kábítószer-fogyasztást.
Oktatás
Az új Gyurcsány-kormány reformot tervez az oktatásban is, ami minden korábbinál nagyobb lehetőségeket, de nagyobb versenyt is jelent: esélyegyenlőséget teremtő korszerű közoktatást, piacképes tudást nyújtó szakképzést, versenyképes felsőoktatást és az esélykülönbségek csökkentését tervezi a kabinet. A korábbi sajtóinformációk visszaköszönnek az intézkedéscsomagban: a felsőoktatásban az államilag finanszírozott szakokon is bevezetnék az utólagos tandíjat. Szintén szerepel a pedagógusok foglalkoztatásának, munkarendjének felülvizsgálata, ami ugyan konkrétumokat nem árul el, de összecsenghet a korábbi sajtóértesülésekkel, mely szerint megemelnék a tanárok heti kötelező óraszámát. Ezekről azonban az Új Magyarország programban még egy szó sem esett.
Az általános iskolákban az alapkészségek differenciált fejlesztését, a középiskolákban alanyi jogú angoltanítást, valamint 100 iskola korszerűsítését és 300 teljes rekonstrukcióját az új kormány is ígéri, csakúgy mint az Új Magyarország első 100 lépése. Ebben azonban nem volt szó arról, hogy az iskolák finanszírozásához is hozzányúlnának, a normatívákat fokozatosan a képzés elismert költségeihez igazítanák. Az iskolai szegregációval szemben is fellépne az új kormány, és lehetővé tennék, hogy a kistelepülések megőrizhessék iskoláik alsótagozatát.
A piacképes szaktudást ígérte az Új Magyarország 100 lépésében is, amin túl a kormányprogram a gazdasági kamaráknak is nagyobb hatáskört adna a szakképzés tartalmának meghatározásában.
A pedagógusok differenciált bérezését tervezi a kabinet, ami valamennyire hasonlít a választási ígéreteikhez, akkor viszont még csak a leghátrányosabb kistérségekben dolgozó pedagógusok teljesítményét elismerő ösztönző rendszerről beszéltek. Szintén újdonság az egyetemi rangsor közzététele.
Közlekedés
Valószínű, hogy ezen a területen vannak leginkább összhangban a választási 100 lépés ígéretei és a kormányprogramban foglaltak. Utóbbi felsorolja az M6, M7-es sztrádák befejezését, illetve az M0 körgyűrű, az M8, és az M9 folytatását. Ezek egy részéről már korábbi rendelet is szól. A választási program ugyanakkor nevesítette a főutak egy körét, amelyek felújítását még ebben az évben elkezdenék. A tiszta, pontos, és korszerű vasút ígérete is ma még teljesíthetőnek látszik, ha a rendelkezésre álló uniós forrásokat valóban erre a célra költik a jövő évtől kezdődően.
Kultúra
Míg az első 100 lépés program meg sem említette a kultúrát és a médiát, addig a kormányprogramban három oldalt szántak rá. A kormány továbbra is folytatja az Alfa, a PANKKK, a Tengertánc és a Közkincs programot. Ugyanakkor a kulturális intézményeket ezentúl elsősorban uniós forrásokból és a magántőke bevonásával támogatják. 2008-at, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját pedig „ A magyar reneszánsz évének” nyilvánítják. A kormányprogram szerint a következő ciklusban megszülethet az új médiatörvény.
Energiaellátás
A téli gázmizéria kapcsán is többször elhangzott már, hogy a kormány csökkenteni kívánja az energiafüggőség mértékét, növelni kívánja a készletek nagyságát valamint új szállítási módokat és útvonalakat keres, ami a kormányprogramban is megjelenik.
Mindkét program évi 2-3 millió tonna bioüzemanyag termelését kívánja támogatni.
Munkaügy
Az Új Magyarország 100 lépésben megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai célok és intézkedések nagy része szerepel a kedden nyilvánosságra hozott új kormányprogramban. A pályakezdők foglalkoztatását járuléktámogatással segítő Start-program kiterjesztése, a kisgyermekes anyák és a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának hasonló támogatását megvalósító Start-plusz program bevezetése, illetve a leghátrányosabb térségekben élő 50 feletti tartós munkanélküliek elhelyezkedését segítő Start-extra program megvalósítását mindkét anyag ígéri.
A több százezer új munkahely teremtése ugyan mindkét ígéretcsomagban szerepel, a friss kormányprogram a hazai vállalkozások fejlesztésével teljesítené a kitűzött célt, arról azonban nincs szó, hogy ezt konkrétan hogyan is tennék. Az Új Magyarország programban még a vállalkozói adóterhek öt évre kidolgozott fokozatos csökkentésével képzelték el. A magyarországi munkaadói szövetségekkel folytatott tárgyalások során azonban már egyértelműen kiderült az utóbbi napokban, hogy az adók csökkentését egyelőre bizonyosan befagyasztják a költségvetési egyensúly megteremtéséért.
Mindkét programban szerepel a munkabér garantálása, illetve Nemzeti Közmunka Program. amit az Új Magyarország programban az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott egyeztetésekkel garantálna a kormány. A friss kormányprogram munkavállalói jogsegélyt ígér és a szociális illetve munkaerő-piaci szolgáltatások összehangolását.
A választások előtt, az Új Magyarország programban ezeken felül ígérték még, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárainak eltolásával csökkentik a munkavállalók bérterheit, a megváltozott munkanépességűek foglalkoztatásának támogatását, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka segítését. Ezekről már nem esik szó Gyurcsány Ferenc kormányának programjában. Viszont megígérték a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát, csakúgy mint a szociális partnerekkel történő szorosabb egyeztetést.
Nyugdíjemelési program
Ahogyan az elmúlt négy évben, úgy a következőben is számíthatnak a nyugdíjasok az életkörülményeik folyamatos javítására, ígéri a kormányprogram. Hogy ez pontosan milyen forrásból történik, az nem derül ki, de a dokumentum azzal kecsegtet, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása és a minél hosszabb aktív élet érdekében is ösztönzi a kormány a munkában eltöltött idő meghosszabbítását, az 50 év feletti munkanélküliek ismételt elhelyezkedését.
Új momentum, hogy a fenntartható finanszírozás érdekében a 2. Gyurcsány-kormány elkötelezettnek tűnik egy újabb nyugdíjreform végrehajtása mellett, legalábbis a program szerint előkészítik a reform következő szakaszát, amelyet a tervek szerint széles körű társadalmi egyeztetés előz majd meg.
A kormányzati cél mindenesetre egyértelmű: a már törvénybe foglalt ötéves nyugdíjemelési programot megvalósítják, ennek részeként az évi rendszeres nyugdíjemelésen felül átlagosan évi egyhavi többletnyugdíjnak megfelelő nyugdíjemelést vezetnek be, ahogyan azt már az Új Magyarország programban is megfogalmazták. Ezen túlmenően áttekintik a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek rendszerét, és kiküszöbölik a jelenlegi hátrányos megkülönböztetést az özvegyi nyugdíjak szabályozásában.
Otthonteremtés
A kormányprogram támogatja a lakásfelújításokat, ezen keresztül igyekszik javítani az életminőséget és növelni a lakásállomány értékét. Az Új Magyarország programban már ismertetett módon kiterjesztik a hagyományos építésű lakásokra is a panelfelújítási programot, amellyel évente legalább 60-70 ezer lakás megújítására nyílhat mód. A lakossági energiatakarékosság növelését célzó korszerűsítéseket, és a lakótelepek élhetőbbé tételét, rehabilitációját szintén megcélozza a kormányprogram, továbbá segíteni igyekszik a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek lakáshoz jutását.
Ennek módját nem részletezi a dokumentum, jóllehet az Új Magyarország program még több konkrétumot (például a Fészekrakó program folytatását és a hitelhez nyújtott állami kezességvállalás korhatárának 40 évre történő emelését is nevesítette). A kormányprogram otthonteremtési fejezetének további eleme a legális bérlakáspiac megteremtése és az ehhez kapcsolódó korszerű lakbértámogatási rendszer kialakítása, ám ennek részletei megint csak kikerültek a dokumentumból. A 100 lépés programjában ehhez képest konkrét adókedvezményekről is szó esett, amelyek például a lakástulajdonosoknak jártak volna akkor is, ha magánszemélynek adják bérbe a lakásukat.
Államreform, külpolitika
A program államreformról szóló részei egybecsengenek a kormányfő által az ellenzéknek elküldött, kilencpontos reformcsomaggal.
Eszerint többek között háromszáz fő alá csökken az országgyűlési képviselők száma, egyfordulós lesz a választási rendszer, csökkenteni kell már az őszi választás előtt az önkormányzati képviselők számát, szigorodnak az összeférhetetlenség szabályai és korlátozottabbak lesznek a képviselők mentelmi jogai.
Az önkormányzati reform keretében kezdeményezik a régiók létrehozását, 2008-ban pedig a megyei közgyűléseket felváltják a regionális közgyűlések.
A következő négy évben a szomszédos országok, az EU, az Egyesült Államok és a NATO, valamint Oroszország és Ázsia gyorsan fejlődő államai jelentik majd a magyar külpolitika irányait. A kormányprogram szerint a kabinet támogatni fogja a határon túli magyarok európai elvekkel összhangban lévő autonómiaigényeit.
Az új kormányprogramot a jövő héten, tíz órán keresztül vitatja meg a Tisztelt Ház. Konkrétumokra a második Gyurcsány-kormánytól így már csak megalakulása után számíthatunk.