Április elején a miniszterelnök-jelölti viták tartották izgalomban a médiát, hiszen első alkalommal nemcsak a két esélyes csapott össze, hanem egy külön disputa keretében mind a négy parlamenti párt kormányfőjelöltjei is.
Választások hónapja
Az első forduló több meglepetést is tartogatott. Bár a közvélemény-kutatók helyesen mérték az MSZP előnyét és az SZDSZ bejutását, ilyen stabil koalíciós előnyre kevesen számítottak. Nem sokan adtak esélyt az MDF bejutására sem, a kisebbik ellenzéki párt azonban éppen csak, de átbillent az ötszázalékos küszöbön, ezzel a választás utáni napokban a közélet középpontjába került Dávid Ibolya pártja. A Fidesznek ugyanis matematikai esélye sem volt a győzelemre egykori koalíciós partnere nélkül, az MDF elnöke azonban – szemben a másfél órán belül megállapodást kötő SZDSZ-szel – elutasított minden választási szövetséget. Dávid Ibolya ezzel a magatartásával jelentősen megosztotta a jobboldali szavazókat: egy részük a kormányváltás ügyének elárulójaként aposztrofálta, míg mások a középre tartó jobboldali konzervatív erő megmentőjeként tisztelték. Magán a párton belül is nagy feszültséget okozott a pártelnök kitartása: több, a második fordulóra állva maradt fórumos jelölt saját szakállára visszalépett a Fideszes aspiráns javára.
Ám mindez, sőt, a Műszaki Egyetem előtt tartott nagygyűlés is kevés volt a mozgósításhoz: a második forduló éjszakáján, még a külföldi szavazatokkal összeadott hivatalos végeredmény kihirdetése előtt gratulált Orbán Viktor Gyurcsány Ferencnek a választási győzelemhez. Így a rendszerváltás óta először ugyanaz a kormány kaphat még egy ciklusnyi esélyt.
Választási csalások
A szavazatújraszámlálási-kérelmek, a rengeteg vád és egymásra mutogatás közül talán a kecskeméti események kavarták a legnagyobb vihart a választásokkal kapcsolatosan felmerült csalások körül. Itt a második fordulóban Szécsi Gábor (SZDSZ-MSZP) polgármester a második helyen végzett, ám az MSZP megóvta az eredményt, és fotókkal bizonyította, hogy a második forduló előtt olyan szórólapok és plakátok jelentek meg a városban, amelyek szerint a szocialista jelölt visszalépett, ezért a választók szavazzanak a Fidesz jelöltjére. Ugyanebben az időben hangosbemondó járta a körzetet Szécsi visszalépését hirdetve, és a kormánypártok szerint fideszes aktivisták kisbuszokkal szállították szavazni az embereket, akik a helyszínen pénzt is kaptak – állította a Népszabadság. A választási bizottság a választás megismétlését rendelte el, a bíróság azonban végül helyben hagyta a végeredményt, és a Fideszes Horváth Zsoltot hirdette ki győztesnek. Az üggyel kapcsolatban egyúttal a rendőrség is nyomozást folytatott, és a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésével vádol egy kecskeméti nőt és két férfit.
Árvízkárok a Duna és a Tisza mentén
Az áprilisi áradásokkor a magyarországi folyók fővédvonalain összesen 2166 kilométer hosszon volt készültség. Rendkívüli készültségi fokozat összesen 716 kilométer védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a mellékfolyók közül a Zagyva, a Hármas-Körös és a Maros folyó torkolatához csatlakozó védelmi szakaszain volt. Harmadfokú volt a készültség a Tiszán a Lónyay főcsatorna torkolata és Kisköre között, a Zagyván Szolnok és Újszász között, a Taktán, a Bodrogon, a Kettős-, Hármas- és Fekete-Körösön, a Berettyó alsó és a Sebes-Körös torkolati szakaszán, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 910 kilométer védvonalon.
Másodfokú készültséget tartottak 175 kilométer védvonalon a Lónyay főcsatornán és a Fehér-Körösön. Elsőfokút 365 kilométer hosszon, a Dunán Kalocsa alatt, a Krasznán és a Berettyó felső szakaszán.
Miután április közepén a Duna melletti települések megnyugodhattak, mert elvonult az ár, a Tisza, a Zagyva, a Maros és a Hármas-Körös mentén a veszélyhelyzetnek megfelelően összesen 716 kilométer hosszú védvonalon érvényesítettek rendkívüli készültségi fokozatot. A folyó több városban megdöntötte korábbi áradási rekordját, több kistelepülés teljesen víz alá került, de Szegedre sem igen lehetett ráismerni.
Az ár- és belvíz elleni munkákban összesen több mint 11 ezren vettek részt, katonák, önkéntesek, kitelepítettek, lakosok, politikusok, elítéltek egyaránt.
Húsvéti élelmiszer-razziák
A húsvét előtti időszakban ötvenmillió forint volt a sonkarazzia nyomán a fogyasztóvédők által kiszabott összbírság. Felméréseik során azt is megállapították, a magyar sonka jobb minőségű, mint az importáru. A fogyasztóvédők a március eleje óta folyó húsvéti termékellenőrzésük során 378 kis- és nagyboltot, nagyáruházat és hipermarketet vizsgáltak országszerte. Elsősorban a hústermékekre, a csokoládényulakra, a tormára koncentrálódott az ellenőrzés. Az üzletek 21 százalékában kellett határozatban felszólítani a tulajdonost, hogy a kifogásolt árukat vonja ki a forgalomból.