A választások közeledtével nincs hiány ígéretekből. A két nagy párt egymásra licitálva próbálja magához édesgetni a szavazókat. Az MSZP írott programját egészíti ki néha, míg a Fidesznek nincs nyilvános választási programja, helyette apró ígéretmorzsákat szórnak a választók közé. Így a gazdaságról, az egészségügyről, vagy a közlekedésről alkotott kép csak közvetett, több esetben a Gazdasági, illetve a Nemzeti Konzultáció eredményeiből, illetve a párt prominensei, legtöbbször Orbán Viktor pártelnök beszédeiből következtethetünk a párt terveire.
Ezzel szemben a nagyobbik kormánypárt hétvégi kongresszusa után nyilvánossá vált, hogy milyen világot képzel el a választások után. Írott, a honlapukról letölthető programjuk immár nyilvános. Azonban a szocialisták sem kényeztetik el a konkrétumokra vágyó választókat. Hosszúnak nem mondható, 26 oldalas programjuk az általánosságokon kívül nem sok mindent tartalmaz.
De lássuk a részleteket.
Gazdaságpolitika
A kormánypárt elkötelezett az euró 2010-es bevezetése mellett, így hát akár törvénybe is foglalná a kérdést. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy ilyen törvényjavaslat már létezik. A január végén, Veres János pénzügyminiszter aláírásával benyújtott, „Lex-eurót” az Országgyűlés nem tűzte napirendre. Így az új ciklusban újra benyújtható lesz, s ezzel máris teljesült a szocialisták egy választási ígérete.
Az Fidesz euróról alkotott véleményét pontosan nem tudjuk, azt viszont igen, hogy szerintük az államháztartás a jelenlegi helyzetében nem alkalmas a maastrichti kritériumok teljesítésére. Az európai fizetőeszköz bevezetésének pontos időpontjára vonatkozóan – arra, hogy kormányra kerülésük esetén mikor, milyen kiigazító intézkedések után vezetnék be az eurót – semmilyen konkrétumot nem említettek. Ahogy az államháztartás rendbetételére sem hallottunk eddig semmi konkrétumot a párttól.
A Fidesz gazdaságpolitikájának sarokpontja a kis- és középvállalkozói szektor, a magyar vállalkozások támogatása és felfejlesztése. Erre a célra Orbán Viktor pártelnök 1500 milliárd forintot szánna. Az MSZP ezt a támogatást csak további 8500 milliárd forinttal fejelte meg. Gyurcsány Ferenc ugyanis tízezermilliárd forintos – nagyrészt uniós forrásból finanszírozott – támogatással hozna létre 400 ezer új munkahelyet. Bár ez az összeg nem csak a kkv-szektornak menne. A szocialisták fejlesztési bankokon keresztül a következő években 650 milliárd forintot adnának a vállalkozásoknak.
Közlekedés
A közlekedés a politikai csatározás egyik sarokköve, hiszen egy közlekedési infrastruktúrájában a nyugati trendektől elmaradó országban ezen a téren igazán csak ígérnivaló van, és nem utolsó sorban ez az a terület, amihez mindenki ért és mindenkit érint.
Már e ciklus előtt is ígértek autópályát szakajtószámra a pártok, s az MSZP kínkeservesen, – egy kis számmisztikával: a készülő és az átadott autópályákat egy kalap alá véve – úgy tűnik hozzávetőlegesen teljesíti a beígért gyorsforgalmi utakat, és továbbiakat ígér. A kormányfő a határig húzódó autópályákról, a párt pedig kényelmes és gyors vonatokról is vizionál.
Az ígéretdömpingbe a Fidesz is beszállt. Nagyvonalúan átlépve a 4-es metró 1998-as megtorpedózásán, 4-es és 5-ös metrót ígért Budapestnek. Ezen kívül föld alá süllyesztett belvárosi közlekedés, egy dunai gyalogos és két autós közlekedésre is alkalmas hidat, kiszélesített M0-ás hidat ajánl fel a legnagyobb ellenzéki párt. A hab a tortán, hogy felére csökkentenék autópálya-matrica árát.
Egészségügy
Orbán Viktor Pécsett beszélt arról, milyen egészségügyet képzel el a pártja. A tulajdonosi jogok átruházását is magában foglaló kórház-privatizációt ellenzi, mint ahogy azt is, hogy a patikák idegen kézbe kerüljenek. Az ellenzéki párt úgy vélekedik, hogy a magyar államnak felelősséget kell vállalnia – és eleget is kell tennie ennek a felelősségnek – az emberek egészségi állapotának megőrzéséért és a betegek meggyógyításáért. Az egészségügy témakörét érintve még azt is megígérik, hogy néhány betegségcsoport esetében az időseknek és a 3 évnél fiatalabb gyermekeknek a megfelelő gyógyszereket térítésmentesen nyújtják.
Az MSZP ezzel szemben csak az alapbiztosításba nem engedné be a magántőkét, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működését helyezné piaci alapokra. A nagyobbik kormánypárt ugyanis az egészségügyet két pillérre helyezné: az első minden embernek járna, azaz a közegészségügyi-járványügyi ellátás, a gyermek-, csecsemő-, és anyavédelem, a sürgősségi ellátás és a vérellátás. A második pillér pedig felölelné a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott és előre meghatározott szolgáltatások körét. Ezt a két pillért egészítené ki az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetősége. Mindezek mellett pedig növelnékk az alapellátás szerepét, és fejlesztenék a sürgősségi ellátást. A következő ciklusban nagyszabású kórházfelújításokat, bővítéseket hajtanának végre.
Nyugdíj
A legnagyobb vitapont a két nagypárt között a nyugdíj. A Fidesz bevezetné a 14. havi nyugdíjat, míg az MSZP a nyugdíjkorrekció mellett áll ki. Az ellenzéki párt úgy véli, a járulékcsökkentési programja révén 14. havi nyugdíjat is lehetne fizetni.
A szocialisták szerint viszont a tb-járulék csökkentése valójában elvinné a 13. havi és további három havi nyugdíj fedezetét. Éppen ezért ők inkább elkezdték a nyugdíjkorrekciós programot: azaz 2006-tól az özvegyi, 2007-től pedig a nyugdíjazási időszakok szerint fokozatosan növelik a különböző időszakokban megállapított sajátjogú nyugdíjakat. A szocialisták az előrehozott nyugdíj szabályait alkalmazva, megengednék a nyugdíjba menetelt azoknak, akik betöltötték 55. életévüket és már legalább két éve eredménytelenül keresnek állást.
Család
A nagyobbik kormánypárt a következő ciklusban az összetartó társadalomért dolgozna, náluk az esélyteremtés az állam és azon belül az önkormányzat feladata. A családtámogatási rendszert abban a formában hagynák, ahogy a 2002-2006 közötti időszakban kialakították, új elem viszont, hogy a pénzbeli támogatások mellett – főként a legszegényebbeknek, de más, nagyobb társadalmi csoportoknak is – elérhetővé tennék a természetbeni juttatásokat.
A Fidesz megteremtené a választási lehetőséget a személyi és a családi adózás között. Orbán Viktor évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy a gyermeknevelés költségeit le kellene írni az adóból. Szerintük az Alkotmányba bele kellene foglalni, hogy Magyarországon az állam elismeri a gyermeknevelés költségeit, és francia mintára a gyermekvállalást az adó alapjává kellene tenni. Aki gyermeket nevel, annak kevesebb adót kellene fizetnie.
Munka
A Fidesz szerint a járulékcsökkentéssel megoldódna a munkahelyek kérdése is. Azt ígérik, hogy még 2006-ban több tízezer új munkahely jöhet létre. A nők, családanyák esetében pedig a részmunkaidős foglalkoztatás jelenthet megoldást. A párt számítása szerint, ha olyan arányban hoznánk létre részmunkaidős munkahelyeket, mint amennyi az európai uniós átlag, már ezzel is több mint 500 ezer új munkahely jönne létre.
Tehát aki dolgozik, azt abban próbálják segíteni, hogy gyermekvállalás mellett is tudjon dolgozni – vélekedik a párt.
Mivel a nagyobbik kormánypárt elveti a tb-járulék ilyen mértékű csökkentését, máshogy képzeli a munkahelyteremtést is. Az MSZP szerint a munkára olyan programot dolgoztak ki, amelynek eredményeként évente 40-50 ezer emberrel többnek lesz munkája, különösen az üzleti és a személyi szolgáltatásokban, valamint a feldolgozóipar egyes területein. A meglévő munkahelyek megőrzése érdekében pedig megteremtik a munkabér-biztosítás rendszerét.