A HVG megbízásából február elején végzett vizsgálat volt az első, amely már az után készült, hogy a köztársasági elnök január 19-én kitűzte a választások időpontját – a politikai aktivitás ennek ellenére továbbra is igen mérsékelt. Mivel az áprilisi dátum szinte pontosan megegyezik a négy évvel ezelőttivel, tanulságos lehet az akkori közvélemény-kutatási adatok összevetése a mostaniakkal. 2002-ben épp ekkor kezdett meredeken emelkedni a lakosság politikai aktivitása: a januári 60 százalékról februárban 67 százalékra nőtt a részvételüket biztosra mondók aránya, majd a „választási láz” tovább emelkedett, és az első forduló előtti napokban már a megkérdezettek 80 százaléka mondta magát biztos szavazónak.
Ennek a ciklusnak az utolsó időszakában azonban fél év alatt sem történt érdemi változás a lakosság politikai aktivitásának szintjében, most februárban is csak a szavazókorú népesség valamivel több mint fele mondta azt, hogy biztosan elmenne szavazni – 15 százalékpontnyival kevesebben, mint négy évvel ezelőtt.
Orbán beszéde lelkesítőbb volt
A korábbi hónapokban a két nagy párt szavazótáborának aktivitása szinte teljesen megegyezett, most februárban azonban a Fidesz-szimpatizánsok 3 százalékkal nagyobb arányban mondták biztosra a részvételüket. Lehet, hogy ez csak a véletlen műve – magyarán a különbség egyszerűen a statisztikai mintavétel hibalehetőségéből adódik –, de összefügghet azzal is, hogy a Medián egy másik kutatása szerint a két miniszterelnök-jelölt évértékelő beszéde közül Orbáné volt lelkesítőbb hatással a saját táborára. Úgy tűnik, a szavazók mozgósításán múlhat az SZDSZ parlamentbe jutása is – ami viszont a jelenlegi kiélezett versenyben akár el is döntheti azt, hogy a választás után a jelenlegi kormányoldal vagy az ellenzék alakíthat kormányt. A liberálisoknak a teljes népességben ma ugyanannyi (4 százalék) szavazójuk van, mint négy évvel ezelőtt, de közülük csak alig valamivel több mint minden harmadik mondja biztosra választási részvételét. Egyébként az emberek 63 százaléka gondolja azt, hogy az SZDSZ be fog jutni a parlamentbe, az MDF esetében ez az arány 49 százalék – a kisebbik ellenzéki párt támogatottsága jelenleg valóban messzebb van a parlamenti küszöbtől.
Nyílik az olló a Fidesz javára
A két nagy párt közötti versenyben továbbra is a Fidesz vezet. A teljes népességre vetítve immár harmadik hónapja 3 százalékpont az előnye, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig – hívei nagyobb szavazási hajlandósága miatt – 5 százalékponttal előzi meg a szocialistákat. Négy évvel ezelőtt, fordított szereposztás mellett, nagyon hasonló volt a helyzet: az akkor ellenzékben lévő MSZP a teljes népesség körében 2, a választani tudó „biztos” szavazókéban 4 százalékkal vezetett a kormányzó Fidesz előtt. Egy hónappal később azonban – a választás előtt két héttel készült Medián-felmérés szerint – a Fidesz átvette a vezetést, amiben közrejátszhatott az is, hogy az Orbán-kormány teljesítményét egyre kedvezőbben ítélte meg a lakosság, és a választás előtti hetekben már többségben voltak azok, akik jónak vagy nagyon jónak minősítették a munkáját.
Az utóbbi hónapban jelentősen javult a Gyurcsány-kormány teljesítményének a megítélése is, amelyről valamivel jobb véleménnyel vannak az emberek, mint az elődjééről négy évvel ezelőtt – 2002-ben 43 százalékuk, most 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan a hivatalban lévő kormányról. A négy évvel ezelőttihez nagyon hasonló a miniszterelnök-jelöltek megítélése is. A hivatalban lévő kormányfőt, ahogy 2002-ben, úgy most is valamivel többen tartják alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra: most februárban 43 százalékuk „szavazott” Gyurcsányra, és 41 százalékuk Orbánra.