Az őszi hónapokban készített Eurobarométer-felmérés tanúsága szerint a magyar lakosság körében hat százalékkal, 41 százalékra csökkent azoknak a száma is, akik úgy ítélik meg, hogy az országnak előnye van az uniós tagságból. Az EU-átlag e kérdés esetében 55 százalék. Az uniós átlagnál több híve van viszont Magyarországon az alkotmányos szerződésnek, amelynek ratifikálása Franciaországban és Hollandiában elakadt. A magyar megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott róla kedvezően – ennél jobb véleménnyel csak a belgák vannak, akik 77 százaléknyian értenek egyet az uniós alapdokumentum kibocsátásával.
A magyar lakosság körében csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom is. A megkérdezetteknek a tavaszi válaszadóknál 7-9 százalékkal kevesebbje nyilatkozott úgy, hogy bízik az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a tagországokat képviselő tanács tevékenységében.
A további EU-bővítést illetően viszont a magyarok messze lelkesebbek a 49 százalékos uniós átlagnál: 66 százalékuk szívesen lát az integrációban további országokat is. Ezzel szemben például az osztrákok körében a támogatottság nem éri el a 30 százalékot sem.
Uniós szinten a megkérdezettek 35 százaléka (Magyarországon 30) javulást vár a következő évben saját helyzetében, míg 13 százalék (Magyarországon 21) rosszabbodásra számít. Egynegyedük (Magyarországon 22 százalék) anyagi helyzete javulására számít, míg 19 százalékuk (Magyarországon 29) ennek romlásával kalkulál.
A felmérésből az is kiderül, hogy Magyarországon az emberek fele a munkanélküliséget tartja a legnagyobb problémának. Súlyos aggodalom tárgya továbbá az általános gazdasági helyzet, az áremelkedés és az egészségügy is. Uniós szinten a közbiztonság is a legfőbb aggályok közt szerepel.