Kora nyártól kezdve a sajtóban többször hírek és elemzések jelentek meg Csányi Sándor OTP-vezér vélt vagy valós politikai szándékairól. Az üzletember maga is beszélt erről, és igyekezett cáfolni a feltételezéseket, de valójában nem derült ki, hogy mi történt, egyáltalán történt-e valami és miért csendesedett el az ügy ősz elején. A Manager Magazin legújabb száma megpróbálta felderíteni a történéseket.
Hosszas elemzés
Csányi Sándor
A lap szerint idén tavasszal furcsa forgalomra figyeltek fel az OTP Bank Nádor utcai székházában: politológusok és politikai elemzők csapata rendszeresen látogatta az elnök-vezérigazgató Csányi Sándort második emeleti irodájában. Az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere, Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke és Giró-Szász András ügyvezető igazgató vezetésével négy-öt szakértő tartott megbeszéléseket, de időről időre konzultációk folytak Török Gábor politológussal, a Vision Consulting ügyvezetőjével is.
A lap szerint a találkozókon nem csupán stratégiai beszélgetéseket folytattak, de döntés született arról is, hogy – a Tárkival közös havi lekérdezésen kívül – részletes felmérést végeznek a politikai közvélemény-kutatásokban csak „bizonytalanokként” vagy „válaszmegtagadókként” minősített réteg összetételéről, véleményéről és lehetséges preferenciáiról, a két nagy politikai párton kívüli harmadik erő megjelenésének fogadtatásáról. Ezeknek a kutatásoknak fontos célja volt, hogy képet kapjanak Csányi politikai elfogadottságáról. A felmérések eredménye pozitív lett, a Manager Magazin információi szerint „Csányi ismertsége és elfogadottsága közel azonos Gyurcsányéhoz és Orbánéhoz”, így különböző forgatókönyvek készültek arról, hogyan kellene a gyakorlatban is menedzselni a bankvezér esetleges politikai színrelépését.
A szcenáriók között szerepelt, hogy Csányi önálló pártot alapít, egy már létező párt első embere és így miniszterelnök-jelöltje lesz, vagy az egyik nagy párt, esetleg mind a kettő együttesen kéri föl valamiféle kormányzati válságmenedzseri szerepre. A színfalak mögötti tárgyalások azonban a résztvevők számára több szempontból is kényesek voltak, igyekeztek tehát azokat szigorúan zárt ajtók mögött folytatni. A titok azonban nem maradt titok, kitudódott, mielőtt a tárgyalások résztvevői a tettek mezejére léptek volna, egyes vélemények szerint „direkt tesztelni akarták a lehetőséget”.
Idealisztikus kép a politikáról
A Manager Magazin azt állítja: a politikában úgy tartják, hogy az a politikuskép, amely Csányi Sándor fejében élt, nem létezik. A barátai magának való, otthonülő embernek írták le, aki nem mutatkozik sokat a nyilvánosság előtt. Így nem meglepő, hogy nyilatkozataiban is arról beszélt, hogy miniszterelnökként ő csak dolgozna és semmi mással nem foglalkozna, mivel „nem szereti a rivaldafényt”. Szűk körben is azt hangoztatta, nem sokat törődne a reprezentálással, arra kinevezne egy külön minisztert, ő pedig a strukturális reformok végrehajtásával foglalkozna, péntek délután pedig venné a kalapját és hazamenne a családjához. „Ez a politikai élet teljes félreértelmezése” – állították egybehangzóan a lap politika közeli forrásai. Ez a szemlélet ugyanis figyelmen kívül hagyja a politikai háttérmunka jelentőségét, ami érthető: a menedzsereket nem választják, hanem kinevezik, akik döntéseket hoznak, és utána azokat végrehajtják.
Komolyan gondolta
A lap szerint Csányi Sándor valóban játszott a gondolattal négy-öt hónapon keresztül: mi történne, ha komolyan fontolóra venné, hogy az immár a régióban is erősnek számító magyar bank első embere az ország első számú emberévé lépne elő. Az őt ismerők szerint azonban valójában nem jutott el odáig, hogy bizalmas barátaival leüljön, és komoly alternatívaként elővezesse, szeretne Magyarország miniszterelnöke lenni. Még mielőtt ugyanis erre sor kerülhetett volna, számba vette a politikai színpadra lépés előnyeit és hátrányait, és arra a következtetésre jutott, hogy ezt a lépést nem érné meg megtenni. „Csányi nagy stratéga, akkor lép be egy térbe, ha az összes lehetőséget, következményt és kitörési pontot számba vette” – foglalta össze az egyik elemző a Manager Magazinnak. A lap szerint Csányi számára az ügyek irányíthatósága fontos, „és feltehetőleg egy költség-haszon elemzés során rájött arra, hogy jelenleg nagyobb a befolyása, mint az ország miniszterelnökeként lenne”.
Hogyan jött az öltet?
A politikai szerepvállalás gondolata részben Csányiban, részben az őt körülvevők között fogalmazódott meg – állítja a lap. Sokan mondogatták neki, főleg a gazdasági elit tagjai közül, akik a jövő évi választások előtt a két nagy párt intézkedéseit, programját és retorikáját aggodalommal figyelik, hogy „Sándor, te vagy az, aki ki tudja vezetni az országot a válságból”. A lap egyik forrása szerint egyébként Csányit is „halálosan bosszantja, hogy a parlamentben ülő féldebil emberek gyülekezete eljátssza az ország jövőjét, látszatmutatványok zajlanak a bébikötvénytől kezdve az energiaárak befagyasztásáig, a politikusok egymásnak adják elő a színjátékot, a választókkal és a valósággal alig törődnek”.
Csányi azért is eljátszhatott a gondolattal – állítja a Manager Magazin -, mert „sok ember, aki vele dolgozott, vagy a közelébe férkőzött – főleg politikusok –, a saját pecsenyéjét akarta sütögetni, s úgy gondolta: bele lehet rántani ebbe”. Egyik ismerőse szerint sokan pozíciót vagy előnyt reméltek attól, ha ringbe száll és nyer. „Többen olyanok is mondogatták, biztatták, akik nem akarnak neki jót. Akik jót akartak neki, lebeszélték erről” – mondta a lapnak a bankár egyik barátja.
Túl erős lenne?
A lap szerint kérdés, hogy az ország leggazdagabbnak és politikai pozíció nélkül is egyik legbefolyásosabbnak tartott emberét miniszterelnökként hogyan lehetne kontrollálni, „és a leválthatósága is finoman szólva kérdéses”. Kritikusai szerint Csányi az elmúlt évtizedben hitbizományt épített, és ez komoly veszélyeket hordozna, hiszen „nem nagyon lenne senki, aki ellent merne neki mondani”. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna a magyarországi parlamenti demokrácia politikai értelemben vett stabilitására nézve – írja a Manager Magazin.
Miért döntött a nem mellett?
A lap szerint több ok játszott közre hogy Csányi végül úgy döntött: nem vág bele a politikába. Egyik forrásuk szerint az OTP-vezér úgy gondolta, hogy a jelenlegi politikai elit kaphat még egy esélyt arra, hogy 2006-ban, a választások után azonnal nekilásson a teendőknek. Másrészt fontos szempont volt számára az is, hogy a kutatásokból kiderült: a harmadik erő megjelenése leginkább a Fidesztől venne el szavazatokat, „márpedig Orbánnal nem akart szembemenni”, hiszen több évre visszatekintő „személyes, az üzletember-politikus viszonynál őszintébb jó viszonyt ápol a volt miniszterelnökkel, amiben ugyan voltak pauzák, de a kapcsolat baráti”.
Az újság szerint személyes okok is közrejátszottak a döntésben. Barátainak Csányi számos alkalommal panaszkodott, hogy jelenleg sem tud annyi időt tölteni öt gyerekével, mint amennyit szeretne, másrészt a vadászaton kívül is több időigényes hobbija van, amelyeknek szívesen hódol. Csányi többeknek azt állította, hogy a tulajdonában lévő Picket vezető európai húsipari céggé fejleszteni számára izgalmas feladat és kihívás. „Alighanem arra jutott, hogy ha izgalomra vágyik még, akkor ez jobb, mint miniszterelnökként dagonyázni” – mondta a lap egyik forrása.
Majd 2010-ben…
Azok az üzletemberek, akikkel a lap beszélgetett, komolyan gondolják, hogy pártot „gründolni” négy-öt hónap alatt lehet, és ez főleg pénzkérdés; a politikai szcénát megjárt források szerint ez azonban sokkal hosszabb folyamat, és nemcsak pénz, hanem hitelesség kérdése is. Nemcsak az üzletemberek körében merült fel a gondolat, hogy szükség lenne egy hiteles harmadik erőre, hanem a civil szervezetek körében is. Sokak szerint azonban az embereknek elegük van a pártok acsarkodásából, egy új szereplő nagyon nehezen tudna hiteles lenni. Abban a lap által megkérdezettek mindegyike egyetértett, hogy a 2010-es választásokig létrejöhet egy új politikai erő. Csányi Sándor – az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere – akkor talán majd nekifut, és elkezdi politikai karrierjét.