Mégis meg kell venniük vagy bérelniük az eddig ingyen használt ingatlanjaikat a parlamenti pártoknak. A keddi szavazáson a képviselők elég bizonytalannak tűntek – a fideszes Birkás Tivadar, illetve a választásokon már az MSZP színeiben induló Mécs Imre is a szocialistákkal szavazott –, ám végül MSZP-s többséggel átment a javaslat. Így ezt követően az eddigi könnyítésre jogosult, frakciót alapító pártok piaci áron bérelhetik, vagy tizenöt éves részletfizetéssel megvásárolhatják az államtól irodáikat és egyéb ingatlanjaikat.
Lehet, hogy az Ab-nál landol
Könnyen elképzelhető, hogy a javaslat – a megszavazás ellenére – sem lép hatályba, mert az Alkotmánybíróság visszadobja azt. Ha mégsem merül fel alkotmányossági aggály, a pártoknak akkor sem kell pánikba esniük, a törvényt ugyanis egyszerű többséggel fogadták el. Ahhoz azonban, hogy a pártok költségvetési támogatásait megvonják a kifizetések nem teljesítésének szankciójaként, kétharmad kellett volna.
Molnár és Bőhm volt az ötletgazda
A kedden elfogadott javaslatot Molnár Gyula szocialista és Bőhm András szabad demokrata honatya nyújtotta be, még ősszel. Az indoklás szerint ugyanis nem helyes, hogy a frakciót alapító pártok ingyenes használatba kapnak székházat, illetve egyéb ingatlanokat. (A rendszerváltó pártok kivételt jelentenek, ők ingyen megkapták székházaik tulajdonjogát). A pártoknak egységesen harminc, legfeljebb ötezer négyzetméter össz-alapterületű, irodai célú ingatlan jár, tíz Budapesten, húsz pedig vidéken. Ez a javaslat szerint kártérítés nélkül szűnne most meg. Ha továbbra is igényt tartanak az ingatlanra, azt piaci áron kéne bérelniük, vagy 15 éves részletfizetéssel kellene megvásárolniuk. Ha egyik lehetőséggel sem élnek, úgy a pártoknak vissza kell szolgáltatniuk az ingatlant az államnak, amelyeket ezt követően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) hasznosítja, illetőleg értékesíti.
A javaslat egyébként szűk határidőket szab: a törvény hatálybalépését követően 60 napon belül ki kell üríteni és át kell adni minden olyan ingatlant, amelyre a pártok működésükhöz nem tartanak igényt. A beterjesztők szerint a piaci viszonyokra történő hatékony áttérést segíthetik a szigorú, a mulasztó párt költségvetési támogatásának felfüggesztését is kilátásba helyező jogi és pénzügyi jellegű szankciók.
Rendszerváltók előnyben
A rendszerváltáskor, majd később, 2000-ben elfogadott rendelkezések szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak legfeljebb harminc darab (ebből legfeljebb tíz budapesti), összesen az ötezer négyzetméter alapterületet nem meghaladó ingatlant kell biztosítania egy pártnak.
A pártok ezenkívül saját ingatlannal is rendelkezhetnek. Ebből a szempontból előnyt élveznek a rendszerváltó pártok, amelyek az egykori állampárt ingatlanaiból törvény szerint kaptak. Így lett a Magyar Demokrata Fórumé a Bem téri ingatlan, az SZDSZ megkapta a Mérleg utcai székházat, az FKgP pedig hozzájutott – az azóta sok vihart megélt – Belgrád rakparti pártközponthoz. A Fidesz a Lendvay utca 28. alatt lévő, az MSZP pedig a Köztársaság téri pártszékház tulajdonosa lett.
Az MSZP lenne a legnagyobb vesztes?
Mivel a pártok által használt ingatlanállományról nincsenek pontos nyilvános összesítések, nem tudni, melyik pártnak lenne a legnagyobb érvágás a törvény hatályba lépése. A pártingatlanokról szóló 2000-es törvények vitájához kapcsolódva az akkor Stumpf István vezette Miniszterelnöki Hivatal összesítése szerint az MSZP darabszámot tekintve 79 százalékát, területét tekintve pedig 90 százalékát használja ezeknek az ingatlanoknak. A szocialista párt egy saját felmérésre hivatkozva ugyanakkor azzal érvelt, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is figyelembe véve kiegyensúlyozottabb a kép. Eszerint akkor a magyarországi pártok összesen legalább 1080 állami és önkormányzati tulajdonú ingatlant használtak, ebből az MSZP 254-et vett igénybe, tehát az állomány mindössze 23,5 százalékát. Hozzá kell tenni, hogy az akkori kormánypártok közül az FKGP és a Fidesz több száz önkormányzati tulajdonú ingatlant használt ingyen vagy évi 1–100 forintos díjért.
Pontos adatok azonban nem állnak rendelkezésre, mivel Molnár Gyula és Bőhm András javaslatához nem mellékelt aktuális ingatlanösszesítést. A pártok nyilatkozatai pedig nem feltétlenül mérvadóak, hiszen míg a szocialisták öt éve 69 általuk használt ingatlanról tudtak, addig a hivatalos nyilvántartások szerint ez a szám 386 volt. Ráadásul az azóta eltelt időben jelentős változások is történhettek.