A Tárki 2005-ös összehasonlító kutatása során tizenhárom poszt-szocialista ország lakosai között vizsgálták, hányan tartják elsősorban európainak vagy nemzetük polgárának vagy régiójuk lakosának magukat. A kutatásból az derült ki, hogy a három identitáselem csak a megkérdezettek közel kétharmadában volt alkalmas önmagában az identitás jellemzésére. A fennmaradó esetekben leggyakrabban az identitást a nemzeti és regionális kombináció jelentette.
Az európaiságot a kelet-európai lakosok alig több, mint tizede említette az identitása fontos elemének. A régióban Szlovéniában az átlagnál sokkal magasabb, ugyanakkor Oroszországban az átlagnál jóval alacsonyabb az európaiság érzete.
A megkérdezettek 28 százaléka nemzeti identitását tartja a legfontosabbnak, különösen nagy a nemzeti identitás súlya a volt Szovjetunió tagországaiban, valamint Bulgáriában. Litvánia kivételével ezekben az országokban magas a szovjet-orosz identitásúak aránya is, különösen ott, ahol ez manapság kisebbségi létet is jelent.
Lengyelország azzal tűnik ki a 13 ország közül, hogy itt a regionális identitás minden más identitáselemnél erősebb. Másutt ez jól kiegészíti az európai identitást, de az átlagnál fontosabb Romániában és Magyarországon is.