A 1990 és 2000 között mért drámai emelkedés arra vezethető vissza, hogy manapság jobban felismerhetőek a fogyatékosságok, így a fogyatékos emberekről pontosabb képünk van – magyarázta Blahó András a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napján. Az összesítés készítői az elmúlt évtized legpozitívabb fejleményének a szülők és a szolgáltatásokat nyújtók javuló hozzáállását tartják, de rámutatnak arra is, hogy még sok tennivaló van a fogyatékossággal élő gyerekeknek az oktatásba és a társadalomba való integrálásával kapcsolatban.
Hazánkban a gyerekek 1,7 százaléka fogyatékos
Tausz Katalin szociológus, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány elnöke elmondta, hogy Magyarországon a 2001-es népszámlálás szerint a 0-14 év közötti korosztály 1,7 százaléka bizonyult fogyatékosnak, a roma lakosság körében viszont a fogyatékos gyermekek aránya ezt meghaladta. A szakember aggasztónak nevezte, hogy a halmozottan fogyatékosokat gondozó családok esetében kétszer-háromszor nagyobb a szegénységi kockázat, mint más családoknál, és információ hiány miatt egyharmaduk semmiféle pénzbeli támogatásban nem részesül. Magyarországon összesen több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy harmadát érinti.
Inkább családban, mint intézetben
Balázs János, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tudományos főigazgató-helyettese szerint a legfontosabb cél a fogyatékosok társadalmi befogadásának elősegítése. A jelentést készítők érvelése szerint pedig a zárt intézeti elhelyezés helyett azt kell lehetővé tenni, hogy minden gyermek saját családjában élhessen, ehhez viszont a nehéz anyagi körülmények között élő családok támogatására van szükség.
A felmérés statisztikái alapján 2002-ben több mint 317 ezer fogyatékos gyermek élt bentlakásos intézményekben és továbbra is a szegregált intézményekben történő speciális oktatás dominál a régióban. December 3-a 1992 óta a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja. Az ENSZ által életre hívott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy harmadát érinti.