„Egyetértettünk abban, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság között a jogegységi határozatokkal kapcsolatban évek óta tartó szakmai vitát lezártnak tekintjük. Továbbá abban is, hogy az Alkotmánybíróság határozata a két alkotmányos alapintézmény egyenrangúságát nem érinti, hiszen az Alkotmánybíróság a parlament és a kormány döntéseit is felülvizsgálja, még sincs e szervek között alá-fölé rendeltség” – mondta az LB elnöke. Az Ab hatásköre az LB egyedi döntéseire, elvi határozataira és a konkrét bírói döntésekre, a bírói gyakorlatra nem terjed ki – hangsúlyozta.
Lomnici Zoltán a találkozón jelezte Biharinak: méltányos lenne, ha az Ab a jogegységi határozatok alkotmányellenességének megállapításakor megfelelő határidőt adna, hogy az LB maga küszöbölhesse ki az Ab által megállapított alkotmánysértést. A kötelező jelleg megszüntetését egyrészt az indokolhatja, hogy a büntetőügyekben egyes vádlottak bűnösségéről is dönthet a jogegységi határozat, és ennek alkotmányossági felülvizsgálata esetén sérülhet az igazságszolgáltatás alkotmányos monopóliuma, azazhogy Magyarországon csak bíróságok végezhetnek igazságszolgáltatást – fejtette ki az LB elnöke.
A másik ok, hogy az Európai Unió már két tagállamának, Csehországnak és Szlovéniának is azt javasolta, hogy legfelsőbb bíróságaik ne hozzanak az alsóbb fokú bíróságokra kötelező, a magyar jogegységi döntéshez hasonló határozatokat – tette hozzá Lomnici Zoltán. Szakemberek szerint az is problémát okozhat, ha az Ab évek múltával felülvizsgál és megsemmisít olyan jogegységi határozatokat, amelyek sok milliárd forint és több százezer ember sorsát befolyásolták.