Egy mostanában közreadott, tizenhárom kelet-európai országra kiterjedő kutatás eredményei szerint az Európai Unióhoz csatlakozott nyolc országban a megkérdezettek kisebb, a csatlakozásra váró két országban (Románia és Bulgária), illetve Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban a megkérdezettek nagyobb hányada megvalósítaná a „rendpártiság” egyes formáit.
Mint Sík Endre, a Tárki kutatója a FigyelőNetnek elmondta, a kérdés arra terjedt ki, hogy a jelenlegi parlamentáris demokrácia helyett a felsorolt három – katonai hatalomátvétel, kommunizmus, zsarnokság – melyikkel értene leginkább egyet.
A Tárki kutatójának elemzése szerint katonai hatalomátvételt ugyan csak nagyon kevesen akarnak, de a szocializmust minden hatodik EU-s és minden harmadik EU-n kívüli állampolgár elfogadhatónak tartja. Minden negyedik EU- tagállambeli, és közel minden második EU-n kívüli ország válaszadója egy diktátort látna szívesen a mai kormányzat helyén.
Természetesen az egyes országok között nagyok az eltérések a három rendpárti alternatíva támogatottságában. A katonaságot a legtöbben Bulgáriában (13 százalék) látnák szívesen a mai kormányzat helyett.
A kommunizmus Oroszországban a legnépszerűbb alternatíva, itt a lakosság közel fele, 42 százaléka sírja vissza az egykori rendszert. Érdekes, hogy két Európai Uniós országban, Szlovákiában és Lengyelországban is a válaszadók negyede tartaná kívánatosnak a kommunizmust.
Diktátorra ugyanakkor Fehéroroszországban vágynak a legtöbben: a megkérdezettek 63 százaléka, a lengyelek és az ukránok közel fele (48 illetve 42 százalék) is szívesebben látna zsarnokot a kormányzat élén.
Magyarországon a megkérdezettek csupán egy százaléka választaná a katonai megoldást, de a kommunizmus a válaszolók 14, a zsarnokság pedig 21 százaléknak lenne szimpatikus.