Nem szednek tizedet
Az adóhivatal kimutatása alapján készült ranglistán az egy főre jutó felajánlások összegét tekintve a Hit Gyülekezete a 110. 3271 forintos összeggel. A legutóbbi adóévben, 2004-ben 11 ezer 348 adófizető összesen 37,24 millió forintot ajánlott fel az egyház javára, ezzel az egy főre jutó felajánlások számát tekintve a Hit Gyülekezete 2005-ben – csakúgy, mint a megelőző években – a negyedik az egyházak sorában, a katolikus, a református és az evangélikus egyház után. A Figyelő legfrissebb számából kiderül: a Hit Gyülekezete nem szed tizedet híveitől, sőt azt sem ellenőrzi, ki mennyit fizet be valójában.
Magyarország uniós csatlakozásakor megszűnt a legvonzóbb kedvezmény, amely korábban akár egyházalapításra is ösztönözhette a nyerészkedő hajlamúakat: 2004. május elsejétől az egyházak már nem igényelhetik vissza az áfát – nyilatkozta a Figyelőnek Wildmann János, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyházügyi tanácsadója. A szakértő szerint ennek ellenére az szja-ból való 1 százalékos felajánlás még mindig elég jó „üzlet” lehet az egyházak számára, hiszen az állam a felajánlott összeget számszerűen jóval nagyobb tétellel egészíti ki.
Az adományok szabadon használhatók fel
Az egyház vagyona részben adományokból, egyéb hozzájárulásokból és egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból képződik. Az egyik fontos kiváltságát törvény biztosítja: „külön engedély nélkül adományokat gyűjthet”, s ezek összegéről, illetve felhasználásáról soha, sehol, senkinek nem tartozik elszámolási kötelezettséggel – olvasható a Figyelő legfrissebb számában.
Minden egyház létrehozhat és működtethet gazdasági vállalkozást is – s ezekre a többi gazdálkodó szervezettől némiképp eltérő szabályok vonatkoznak. Az egyházaknak a vállalkozási tevékenységük után csak akkor kell adót fizetniük, ha abból származó pénzük meghaladja az összes bevétel 10 százalékát, illetve a 20 millió forintot. Az adóalap megállapításakor pedig az adózás előtti eredményből mindazon kiadást levonhatják, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenységre (tehát szinte bármire) fordítanak, vagy hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költségének fedezetére költenek.
Az adófizetésről nincs nyilvántartás
„Nincs külön nyilvántartásunk az egyházakhoz kötődő gazdasági társaságoknál tett ellenőrzések megállapításairól, szankcióiról.
Egyházi célú költségvetési hozzájárulások 2006-ban. Nagyításhoz kattintson a táblázatra!
Hasonlóképpen, az egyházak, illetve vállalkozásaik által fizetett adó volumenéről sincs elkülönített kimutatásunk” – tudatta a Figyelővel az adóhatóság illetékese. A lap úgy tudja, a cégbíróság sem tartja nyilván, mely cégeket működtetnek egyházak.
Az egyházaknak juttatott költségvetési összegek felhasználását elvileg szintén ellenőrizheti az állam. Ám az ellenőrzést csak az egyes intézmények – iskolák, szociális intézmények – kapcsán gyakorolja az Állami Számvevőszék. Az egyéb állami támogatások, így az szja 1 százalékának és a kiegészítésének felhasználását eddig soha nem vizsgálta a szervezet egyetlen egyház esetében sem – olvasható a Figyelő csütörtökön megjelenő számában.