Csaknem ötszáz szakorvosjelöltet kérdeztek meg kutatásuk során a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársai arról, hogy a rezidensek hol képzelik el a jövőjüket. Bár kétharmaduk kacérkodik külfölddel, alig egytizedük nyilatkozott úgy, hogy aktívan keres állást a határainkon kívül, vagy esetleg már szerződése is van.
Debrecen, Pécs, Szeged, Budapest és az állatorvosokat képző Szent István Egyetem – ezek a magyar orvosképzés fellegvárai, de egészségügyi dolgozókat a védőnőtől a dietetikusig még számos más intézményben képeznek. Az orvosok sok éven át tartó képzése ma is hierarchikus, a hatéves egyetemi képzésre épül még a szakorvosképzés, ahol 34 különböző alapszakma közül lehet választani. Ez kétéves törzsképzést, majd három-négy évnyi szakgyakorlatot takar és szakvizsgával zárul.
Ennyi év tanulás után nem meglepő, ha az orvosjelöltek úgy érzik, a tanulásnak meg kell hoznia a gyümölcsét – anyagi szempontból is. Ehhez képest a fiatal orvosok nem büszkékedhetnek kiemelkedő jövedelemmel. Egy 2004-es felmérés szerint tavalyelőtt az orvosok átlagbére bruttó 202 ezer, a szakorvosoké pedig 270 ezer forint volt. Az alacsony fizetésekért az elhelyezkedési lehetőségek nyújthatnak kárpótlást, az Egészségügyi Minisztérium ugyanis úgy határozza meg egy-egy régió szakképzési keretszámait (azaz a régióban képzendő szakorvosok létszámát), hogy az mindig meghaladja az abban az évben végzők számát. Ezáltal mindenki be tud kapcsolódni valamilyen szakképzésbe (igaz, a kutatói pályára felkészítő doktori képzésre továbbra is felvételizni kell). A meghirdetett állások száma pedig legtöbbször a keretszámot is meghaladja – ebből a szempontból a többi végzettel szemben mindenképpen jobb helyzetben vannak az orvosok.
Kétharmaduk külföldre menne
Orvoshiány van
„Nem riogatás az orvoshiány, hanem komoly probléma. A szövetség felmérése szerint 37 ezer bejegyzett orvos van, ehhez képest a kórházakat és a szakrendelőket figyelembe véve 20-30 százalékos a hiány. Főleg vidéken vannak gondok, a fővárosban kevésbé” – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a FigyelőNetnek. Hozzátette: a szakemberhiány egyik veszélye, hogy az orvosok nem tudják a műszakot biztosítani – ahogy ezt Szolnokon láthattuk is.
A végzettek többsége nem hagyja el a pályát – aki mégis, az például orvoslátogatóként próbál szerencsét. Sokkal gyakoribb azonban, hogy a frissdiplomások, vagy néhány éve a pályán levők külföldön próbálnak boldogulni.
„496 rezidens töltötte ki a kérdőívet, és 66 százalékuk azt nyilatkozta, hogy külföldre akar menni” – mondta a FigyelőNetnek Szócska Miklós. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának megbízott igazgatója szerint ez az adat annyiban túloz, hogy „mindössze egytizedük keres aktívan állást a határainkon kívül, vagy van már szerződés a kezében”. A fogorvosok körében még kisebb ez az arány, 53 százalékuk gondolkodik a külföldi munkavállaláson. „Nekik talán itthon is jobbak a lehetőségeik” – véli a szakember.
Síbérlet és szakmai előmenetel
Meglepő módon nemcsak a fizetés miatt választják a külföldi munkát a magyar orvosok. A bér persze nagy vonzerő, hiszen akár tízszeresét is megkeresik itthoni fizetésüknek, de a megkérdezetteknél az általánosságban vett életkörülmények, a szakmai előmenetel lehetősége is fontos szempont, amellett, hogy az idegen nyelvet is gyakorolják közben. A rezidensek nagy része ugyanakkor úgy gondolkodik, hogy nem örökre távozna. „Amikor már kint vannak, másképp gondolkodnak” – teszi hozzá Szócska Miklós. „Van, ahol síbérletet kapnak, máshol hamar házat tudnak venni. Ezek és a szakmai lehetőségek marasztalják külföldön a magyar orvosokat.”
Pont a hiányágazatból mennek el
Céltudatosan a fehér köpenyig
Az alacsony hazai fizetések elllenére a pálya népszerűsége nem csökken – legalábbis ez derül ki a jelentkezési statisztikákból. Az általános orvos szakra két és félezren jelentkeztek idén, így ez lett a tizenegyedik legnépszerűbb szak. Felmérések szerint az orvosnak készülők életkora alacsonyabb, mint a többi jelentkezőé (kétharmaduk 18-19 éves), és sokkal tudatosabban választják ezt a pályát, nagy részük már az általános iskola végén vagy a gimnázium elején eldönti, hogy gyógyítani fog.
„Ismereteink szerint 250-300 orvos kért már igazolást a Magyar Orvosi Kamarától az elmúlt évben, sokan a hiányszakmákból (patológus, aneszteziológus). Főleg a fiatalok indulnak külföldre, ami azért is gond, mert legalább tíz éven át képezzük őket az adófizetők pénzén. Nem az a baj, hogy kimennek egy időre, hanem, hogy nem jönnek vissza” – mondta Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a FigyelőNetnek. Hozzátette: a kórházszövetség abban érdekelt, hogy senki se menjen el, az elvándorlást pedig akkor lehet megállítani, ha hosszú távú korszerű életpályamodellt alakítanak ki, amelynek alapfeltétele a tisztességes bér. Golub Iván véleménye szerint szükség van megfelelő szakképzési feltételekre és munkakörülményekre, és arra, hogy helyreálljon a pálya társadalmi megítélése.
Szócska Miklós, a menedzserképző vezetője szerint ugyanakkor hisztériakeltés az, hogy kiürül az ország. „Orvos- és ápolóhiány eddig is volt, főleg a kistérségekben. De az igaz, hogy három év múlva már aggasztó lehet a helyzet, ha a számok továbbra is így maradnak, és a hiányszakmák képviselői mennek el”. Szócska azt is hozzátette: az egyetlen megoldás, ha az orvosi életpályán változtatnak a döntéshozók. Mint mondta, nemcsak lakást kell biztosítani, hanem azt is, hogy az orvos érezzen felelősséget a beteg iránt. Véleményét a szakminisztérium is alátámasztja, az adatok szerint ugyanis csökken az igazolást kérők száma.
Nincs sok adminisztráció
A külföldi munkavállaláshoz mindössze egy “jó hírnév” igazolás kell – ez bizonyítja, hogy az orvos büntetlen előéletű, és nincs eltiltva a szakma gyakorlásától –, a magyar egészségügyi dolgozók diplomáját ugyanis az Európai Unió tagállamaiban is elismerik. Nyelvvizsga-bizonyítvány nem kötelező, de a nyelvismeret igen, legalább annyira, hogy az orvos vagy ápoló tudjon kommunikálni a beteggel. A legkedveltebb célországok ezért főleg Anglia és Írország, valamint Svédország és Norvégia.
A minisztérium felzárkózást ígér
A helyzet orvoslására készítette el hosszú távú humánpolitikai koncepcióját az Egészségügyi Minisztérium. Mint a szaktárcánál a FigyelőNetnek elmondták, a program célja, hogy 2013-ra a magyar orvosi fizetések az EU akkori átlagának kétharmadát érjék el. Reményeik szerint ezzel megakadályozhatnák a tömeges orvoselvándorlást.