Szijjártó nem biztosította a váltakozó hozzászólási sorrendet, és nem tette lehetővé, hogy a testület tagjai ügyrendi kérdésben felszólalhassanak – erről fogadott el eseti jellegű állásfoglalást szerdán a parlament ügyrendi bizottsága.
A döntés 7 MSZP-s és MDF-es igen szavazattal, 4 fideszes nem voks ellenében született meg.
A szavazás előtt Salamon László (Fidesz) hosszan érvelt az állásfoglalás-tervezet ellen, egyebek között hivatkozva arra: az nem tényszerű, hiszen, ha nem is rögtön, de elhangozhatott ügyrendi felszólalás az ülésen. Hozzátette, hogy a bizottsági meghallgatásokon gyakorlat, hogy egy képviselő kérdéssorozatát egységesen kezelik, így egymást váltják a kérdések és feleletek ugyanazon szereplők részéről.
Salamon László felvetette, hogy érdemes lenne általános érvényű állásfoglalást hozni az ügyben, mikor is kell pontosan szót adni egy ügyrendi felszólalónak egy bizottsági meghallgatás során elhangzó kérdések között.
Wiener György (MSZP) ezzel szemben úgy értékelte, hogy a “bármikor” szó értelmezéséről felesleges állást foglalni, ügyrendi felvetést pedig a képviselők a hatályos szabályok szerint bármikor közölhetnek. Csiha Judit, a testület MSZP-s elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy szerinte minden írott és íratlan szabályt felrúgott Szijjártó Péter, amikor úgy vezette az ülést, hogy Deutsch Tamás (Fidesz) a meghallgatásra rendelkezésre álló másfél órából több mint egy órát lefoglalhatott.
Dávid Ibolya (MDF) egyértelműen házszabálysértőnek tartotta az ülésvezetést, hivatkozva arra a passzusra, amely szerint az ellenzéki és a kormánypárti hozzászólóknak felváltva – sőt, ezen belül lehetőség szerint más-más frakciónak – kell megadni a szót. Azt az elnöki magatartást egyenesen “védhetetlennek” nevezte, hogy noha az ülés egy szakaszában folyamatosan érkeztek ügyrendi felszólalásra vonatkozó kérések, Szijjártó Péter figyelmen kívül hagyta azokat.
Szijjártó Péter azt MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: “az Országgyűlés Ügyrendi Bizottságának kormánypárti tagjai – ezúttal Dávid Ibolyát is beleértve – ma ismét asszisztáltak ahhoz, hogy a miniszterelnök kibújjon a sokak által vitatott vagyonosodása miatti erkölcsi és esetleg jogi felelőssége alól”.
“Érdemi érvük nem lévén, a bizottsági elnöki ülésvezetés vélt szabálytalanságaiba próbálnak kapaszkodni a kormánypárti képviselők” – olvasható.
Mint az ellenzéki politikus írta, “semmilyen szocialista ármánykodás, trükközés nem téríthet el bennünket attól, hogy kiderítsük az igazságot: állami források és politikai kapcsolatok milyen szerepet játszottak Gyurcsány Ferenc családjának meggazdagodásában”.