Az ellenforradalmárok örököseié a hatalom
Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke vasárnap a budapesti Széna téren. A politikus megkérdezte hallgatóságát: vajon hogyan lehet megmenteni a nemzeti ünnep becsületét a Kádár-rendszer iránti nosztalgiával szemben, amely közrejátszik abban, hogy Kelet-Közép-Európában és a Balkánon, Bulgáriát kivéve már csak nálunk van hatalmon “a kommunista utódpárt, a forradalmat vérbefojtó párt jogi és gazdasági örököse”. Gondolhattuk, hogy a forradalom leverőinek örökösei nem ünnepelhetnek szívből velünk – mondta Pokorni, aki párhuzamot vonva az 1848-as szabadságharccal úgy vélte: egyetlen Habsburg főherceg sem vette volna magának a bátorságot, hogy elmenjen Batthyány Lajos sírjához március 15-én, és feltegye a kérdést: “Lajos, te most mit tennél”.
Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke Szentgotthárdon ünnepi beszédében felidézte az 1988 novemberében a Budapest Sportcsarnokban tartott MSZMP-s rendezvényt, ahol Grósz Károly a “fehérterror veszélyéről” beszélt. Elmondta: az elnökségben ott ült Kiss Péter, akkor a budapesti KISZ-szervezet vezetője, Csizmár Gábor, a Magyar Úttörő Szövetség akkori főtitkára és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB volt titkára. Hozzátette: azért voltak ott, mert ők is változtatni akartak, de nem érdemben: csak akkori feletteseiket kívánták leváltani. Rogán Antal elmondta: ma már kivívtuk a szabadságot, de ez a szabadság egyben azt is jelenti, hogy “akár le is mondhatunk róla azok javára, akik egyszer már elvették tőlünk”.
“Álságos felfogás, hogy 1956 annyiféle, ahányan megélték” – fogalmazott Dávid Ibolya Mátészalkán. A pártelnök szerint a forradalom kitörésének 50. évfordulóját akkor lehet méltóképpen megünnepelni, ha addig három feltétel teljesül. Ezek: “a nemzet köteles megbékélni”, másodjára “komolyan kell venni a magyarság új helyét a világban”, végül “az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van, és ebből kiderülne, hogy 1956 az egész nemzet forradalma volt.
1956 a politikai kályha
1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között – mondta Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke a párt ünnepi rendezvényén. A politikus szerint 1956 öröksége jogot jelent a szabadsághoz, a haladáshoz és az összefogáshoz. “1956 a mi generációnk számára az a politikai kályha, ahonnan az első óvatos és botladozó tánclépéseinket kezdjük. Nem találtuk meg a kályha helyét, de a mi feladatunk az, hogy megkeressük” – közölte az MSZP szónoka.
Molnár Gyula beszédét egy középkorú férfi zavarta meg, többek között “spion vagy” bekiabálással. A férfit a rendőrök igazoltatták és elvezették.
A Szabad Demokraták Szövetsége mély meggyőződéssel vallja 1956 örökségét, politikai eszméit, programját, üzenetét, s legfőképpen vállalja azt, hogy egy ország polgárai számára nincs fontosabb, mint a szabadság kivívása és megőrzése – mondta Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. A rendőri biztosítás mellett zajló ünnepségen rendbontás nem történt, csupán Kuncze Gábor beszédét követően hangozott el egy sípszó, amelyet halk bekiabálás követett: “ez nem volt valami meggyőző”. A zsinóros mentét, kokárdát, nemeztarsolyt viselő, bekiabáló fiatalember az MTI-nek elmondta: nem tartozik semmilyen szervezethez, egyik rokona sírját kereste fel a temetőben.
Az ünnepségek lezárásaként Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Műegyetem előtt késő délután, míg Gyurcsány Ferenc kormányfő este, az Operaházban mond ünnepi beszédet.