Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára elmondta, hogy a felszámolási eljárás során a teljesítendő kötelezettségek között nem csak a Munka törvénykönyvében, de a kollektív szerződésben vagy az egyéni munkaszerződésben szereplő további juttatások is szerepelhetnek majd. A visszaélések és vagyonkimentések elkerülésének érdekében azonban mindez csak a legalább egy évvel a felszámolási eljárás előtt kötött, vagy módosított kollektív szerződésekre, egyéni munkaszerződésekre fog vonatkozni.
A törvénytervezetbe kerülhet, hogy a munkavállalóktól levont szakszervezeti tagdíj ne képezze a csődvagyon részét, hanem az érdekképviseletnek kelljen átutalni.
A szakszervezetek nevében felszólaló Pataki Péter azt igényelte, hogy a kétszáz főnél több dolgozót foglalkoztató társaságoknál továbbra is kötelező legyen a felügyelő bizottság egyharmadát a munkavállalók küldötteiből megválasztani. Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a kormányoldal képviseletében arról biztosított, hogy javaslatuk nem szünteti meg ezt a lehetőséget sőt, módot nyújtana arra, hogy helyi szinten a munkáltató, illetve a munkavállalói képviselet más, hatékonyabb munkavállalói ellenőrzési módokról is megállapodhasson.
A felek egyetértettek abban, hogy a vállalatcsoportoknál rendezetlen a munkavállalói képviseletek részvételi joga, ezért ezt alaposabb egyeztetések után külön jogszabályban rendezzék majd. Megállapodtak abban is, hogy nem javasolják a cégbírság 10 milliós felső határának 50 millió forintra emelését.
A közbeszerzési törvénynél a munkaadói érdekképviseletek többek között az egyszerű közbeszerzések értékhatárának emelését javasolták. Így például árubeszerzésnél a nyolcmillió forintot tízmillió forintra, építési beruházásoknál a 15 millió forintot 45 millió forintra. A kormányoldal ez utóbbi igényt túlzónak tartotta, de nem zárkózott el az elől, hogy a továbbiakban még tárgyaljanak az értékhatár emeléséről.