A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság keddi ítélete szerint az ügyelet egésze munkaidőnek számít, így rendes munkabért kell utána fizetni. A pert a szolnoki Hetényi Géza Kórház tizennégy orvosa indította el, ugyanis eddig Magyarországon a tizenhat órás ügyeletből rendszerint csak 4-8 órát ismertek el munkaidőként, és csak az után fizettek. Az ügyben elsőfokon hozott döntést másodfokon megváltoztatták, és az Európai Bíróság álláspontjával összhangban döntöttek: az ügyelet egésze munkaidőnek számít.
Orvosonként 1,44 millió járna
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az ítélet hírére nemzetközi találkozót hívott össze, hogy a döntésről más országokban is értesüljenek, ugyanis az ügyeleti elszámolás számos uniós tagországban problémát jelent. Éger István, a MOK elnöke szerint a kormánynak most döntenie kell: megvárja, hogy a folyamatban lévőkön kívül újabb tömeges perek induljanak az ügyben, vagy kifizeti az elmaradt összeget. Éger István elmondta, hogy felmérésük szerint a csatlakozástól számított 13 hónapra az egészségügyi szakdolgozók és orvosok együttes elmaradt ügyeletidíj-különbözete – az az összeg, ami a már kifizetetthez képest a jogerős bírói ítélet alapján járna – megközelítőleg 40 milliárd – fejenként 1,44 millió – forint.
Nem kell kifizetni
Arról, hogy az orvosokat megilleti-e a követelt összeg, majd elsőfokon döntenek egy új eljárás keretében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint azonban a bíróság, az európai irányelvekre hivatkozva megállapíthatja ugyan az állam mulasztását, de ezek az irányelvek nem jelentenek direkt kötelezettséget. „Az európai rendelet, az a jogi norma, az kötelező, az irányelv iránymutatás, óhaj, elvárás” – mondta Lenkovics Barnabás pénteken. Hangsúlyozta, hogy az orvosok túlmunkájára, ügyeleti és készenléti szolgálatára vonatkozó európai irányelv a nemzeti jogalkotásnak az egészségügy területén megengedi a kivételt, mivel az egyes nemzeti egészségügyi rendszerek eltérő a fejlettségi szinten vannak a ráfordítható pénzek különbözősége miatt. Az Európai Unió ebben türelmi időt ad nekünk, akárcsak az agrárszférában vagy a természetvédelemben. Lenkovics Barnabás emlékeztetett arra is, hogy az orvosi túlmunka kérdését két évvel ezelőtt már átfogóan vizsgálta, és azt követően módosították a speciális egészségügyi ágazati szabályokat. Akkor különbséget tettek készenlét és ügyelet között, és az ügyeleten belül a tényleges munkavégzéssel járó vagy csak a jelenléten alapuló tevékenység között.
Nem a kifizetés, az orvoshiány a gond
Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerint a problémát nem is annyira a kifizetés jelenti, hanem hogy olyan megoldást kell találni, amivel úgy növelhető az orvosok munkaidőkerete, majd ez úgy szabályozható, hogy az uniós irányelveknek megfeleljen. A munkavégzés időtartama a magyarországi jogszabályok szerint maximum heti hatvan óra, így ha az ügyeletet teljes egészében beleszámolják, kevesebbet dolgozhatnak majd az orvosok.
A MOK elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, már megvannak azok a technikák, hogy az ügyelet hogyan, s miként szervezhető meg a jövőben és nem igaz, hogy megoldhatatlan létszámhiány van az egészségügyi rendszerben. Hozzátette: a kormányzattól azt várják, hogy a vonatkozó és az Európai Unióval nem harmonizáló jogszabályokat mihamarabb módosítsák. Az alapelv az lehet, hogy miként az unióban, Magyarországon is minden 24 órára 11 óra pihenőidő jusson.