Hosszas huzavona után hétfőn – átmenetileg – ismét stabilizálódhat az Alkotmánybíróság működése. Igaz, az eredetileg betervezett négy bíró helyett csupán kettőről döntenek ma, mivel Lábady Tamás nem vállalta a felkérést, Holló András jelenlegi elnök újraválasztását pedig nem mindenki támogatta. (Az SZDSZ például hónapokkal korábban kifejtette, egykori alkotmánybírókat nem fog megszavazni, mivel – szerintük – ez merevebbé tenné a döntéshozatalt).
A tizenegy fős testület tehát tíz főre bővülhet, ha mind Bragyova András, mind pedig Kovács Péter megkapja a szükséges kétharmados többséget. Mindez azonban csak átmeneti siker: novemberben lejár Holló András – kilenc évre szóló – mandátuma, a következő évben pedig további öt bíró köszön le. A ciklusokban választott alkotmánybírók utódjának kiválasztása azonban nem ígérkezik egyszerű feladatnak: a politikai pártoknak több mint egy évbe tellett, amíg a mostani jelöltekben kiegyeztek.
Évek óta kritikus a helyzet
Választás
Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja, kilenc évre, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. A bírák személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A megválasztott bírák maguk közül szavazzák meg a testület elnökét, megbízatása három évre szól. Az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók.
Az egyik legfontosabb bírói testület működése azt követően került válságba, hogy 2003 augusztusa óta a 11 tagú testületből három bíró mandátuma is lejárt, a parlamenti pártok pedig nem tudtak egyezségre jutni az utódlásról. Németh János, korábbi elnök megbízatása 2003. július 31-én szűnt meg, Czúcz Ottó 2004. április 30-ától nem tagja a testületnek, Strausz János pedig 2004. december 21-én távozott.
Az Ab általában háromfős tanácsokban ítélkezik, de nagyobb horderejű ügyek esetén teljes ülést rendelnek el. Ez akkor határozatképes, ha legalább nyolc alkotmánybíró ülésezik. Mivel a testület eddigi összlétszáma éppen nyolc fő volt, ha valaki nem tudott megjelenni például betegség, vagy bármi más elháríthatatlan ok miatt, a demokratikus berendezkedés egyik alapintézményének számító Alkotmánybíróság határozatképtelen lett. A döntés tehát azért is volt különösen sürgős, mert ha Holló András elnök novemberi távozásáig nem töltenék fel a hiányzó helyeket, az Alkotmánybíróság teljesen megbénulna.
Szakmailag kikezdhetetlenek
Mindkét alkotmánybíró-jelölt nagy szakmai múlttal rendelkező jogász. Bragyova András alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem tanára. Fő kutatási területe az alkotmány és az alkotmánybíráskodás.
Kovács Péter nemzetközi jogász, a Miskolci Egyetem tanára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. 1990–1994 között követségi első titkár volt Párizsban, 1998–1999 között pedig külügyminisztériumi főosztályvezető az emberi és kisebbségi jogi főosztályon.
Novembertől új elnök
Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa óta az Alkotmánybíróság elnöke. A nagy szakmai múlttal rendelkező alkotmányjogász kilenc évre szóló mandátuma novemberben jár le, és az Országgyűlés – legalábbis egyelőre – nem választja be ismét a taláros testület tagjai közé. Így decembertől a két új taggal kibővült testületnek saját tagjai közül, három évre, új elnököt kell majd választania.