A munkaerőpiacon inaktívak számának csökkentése a cél

A munkanélküliek számának növekedése azt is jelzi, hogy egyre többen keresnek aktívan munkát - értékelték munkaügyi szakemberek a 2005. első negyedévi, a nagyobb munkanélküliséget jelentő adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése a 2005. első negyedévének munkanélküliségére vonatkozott. Ezek szerint ebben a három hónapban átlagosan 297 ezer volt a munkanélküliek száma.

A 2004. negyedik negyedévében számított munkanélküliségi szám 263 ezer volt, a 2003. negyedik negyedévének munkanélküliségi száma 232 ezer.

A felméréshez adatokat gyűjtő kérdezőbiztosok azokat, akik munkanélküliek, de nem keresnek aktívan munkát, nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között veszik számításba. Amennyiben tehát többen nyilatkoznak úgy, hogy a jobb kereseti-, elhelyezkedési lehetőségek miatt rendszeresen keresik a legális munkát – ez a munkanélküliként számításba vett népesség nagyobb számát eredményezi – szól a szakmai indoklás.

A KSH felmérése szerinti munkanélküliség 1993-ban érte el a csúcsot, a munkanélküliek 500 ezret meghaladó számával. A korábbi évben, 1992-ben még 450 ezer körülire teszi a KSH ezt a számot. Az 1993-at követő években évről-évre folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma, 2001-re már a 200 ezer közelébe került.

A másik adatsor a munkaügyi központoknál regisztrációrajelentkező munkanélküliek alapján készül.

A regisztráltakról megjelent legutóbbi kiadvány 2004. negyedik negyedévéről szól. Ezek szerint a regisztrált munkanélküliek száma 382 ezer volt. A 2003. negyedik negyedévben a regisztráltak száma 348 ezer.

A regisztráció szerint is 1993 volt a csúcs, a munkanélküliek száma éves szinten csaknem 700 ezer volt. A korábbi évben, 1992-ben még 550 ezer volt a regisztrált munkanélküliek száma.

A regisztráltak számának alakulása körülbelül 100 ezerrelmagasabb számmal tendenciájában jól követi a KSH munkaerőpiaci felmérésével kapott létszámot. Ugyanúgy, egyenletesen csökkent 1993-tól a regisztrált munkanélküliek száma is, és 2002-ben már 350 ezer alatt volt.

Az eltérés a KSH és a regisztráció számai között azzal magyarázható, hogy a két módszerben nem ugyanazok számítanak munkanélkülinek. A felmérésnél például a munkanélküli besorolás alapkövetelménye, hogy az illető rendszeresen keressen munkát, a regisztrációhoz viszont ez nem feltétel.

Címkék: archívum