Többségi Népszabadság-tulajdonos lehet a Ringier

A Ringier-csoport kisebb korlátozások mellett kisebbségi tulajdonosból többségivé válhat a Népszabadság Rt-ben a GVH határozata szerint.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa kötelezettségként írta elő a Ringier-csoport tulajdonában lévő, Tabora B.V-nek, hogy a jövő év április 30-ig a Népszabadság Rt. és a Ringier Kiadó Kft. hirdetésszervezési tevékenységének szervezetileg szétválasztva kell működnie. Emellett a két társaság nem jelenhet meg közösen ügynökségi vagy más hirdetési ajánlatokban. A versenyhivatal azt is kikötötte, hogy 2007. október 30-ig a Népszabadság Rt. csak a piaci átlagnövekedés mértékében emelheti hirdetési listaárait.

Az indoklás szerint az előző eljárás óta lényeges változások álltak be a hazai lappiacon, a Magyar Hírlap eladásával pedig a Ringier magyarországi piaci súlyának esetleges horizontális hatásaival sem kell számolni már.


















Országos napilapok napi átlagos értékesített példányszáma 2003-2004-ben, negyedéves bontásban (ezer darab, az első szám a 2003-as, a második a 2004-es adatot jelöli)
Népszabadság 184/163 180/163 176/162 169/163
Magyar Nemzet 81/78 78/77 82/77 79/75
Népszava 29/26 28/26 27/26 28/26
Magyar Hírlap 36/28 35/28 34/- 31/-
Blikk 224/2561 230/253 261/258 237/253
Nemzeti Sport 86/87 90/92 95/96 91/85


Két éve, 2003 március elején jelentették be, hogy a Ringier Kiadói Kft. lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa. A svájci médiavállalkozás tulajdonát képező Tabora B.V. a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól.

A Ringier 2001 novemberében szerezte meg a Népszabadság 49,9 százalékos részét a Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, és ez ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.

Felvetődött akkor a kérdés, hogy a Ringier, amely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában van a hazai napilapok közül a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport is.

A GVH versenytanácsa 2003. szeptember 25-én nem engedélyezte az ügyletet, mert a kérelmezett vásárlás megvalósulásával gazdasági erőfölénybe került volna a Ringier-csoport. A szóbeli indokolás során akkor elhangzott az is, hogy az eljárás során nem sikerült kimutatni a hátrányokat ellensúlyozó előnyt.

A Ringier bíróságon támadta meg a határozatot. Ennek nyomán a Fővárosi Bíróság 2004. szeptember 23-án úgy döntött: a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) új vizsgálatot kell lefolytatnia az ügyben.

Címkék: archívum