Pejó Róbert Dallas Pashamende című alkotásával szerdán kezdődik a vetítések kavalkádja a hivatalosan ma nyíló és egészen február 8-ig tartó 36. Magyar Filmszemlén. A repertoárban helyet kapott huszonegy nagyjátékfilm, negyvenkét dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm és 10 kísérleti film.
Kozma Ilona, a szervezőbizottság elnöke zsúfolt programot ígér a filmszemle hívatalos honlapján, ám mint mondta, igyekeznek elkerülni a párhuzamos rendezvények ütközését. Az Aquincum terem továbbra is a sajtóvetítések helyszíne lesz, a Mammut mozi egyéb termei, a díszbemutatóknak és vitáknak otthont adó Millenáris, a február 3. és 9. között a nagyközönségnek vetítő Uránia és a február 18. és 20. között információs és Szemle-győztes kisfilmeket játszó Kultiplex mellett pedig új helyszínként debütál a február 4. és 8. között a versenyből kimaradt dokumentumfilmeket befogadó Bem mozit, valamint a nyitó- és záróceremóniának otthont adó Kongresszusi Központ.
Fontos vedégek
Versenyen kívül vetítik Koltai Lajos filmjét, a Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült Sorstalanságot, Szabó László Az ember, aki nappal aludt című alkotását és Szabó István Magyarországon is bemutatott Csodálatos Júlia című filmjét, melyért a főszereplő Annette Beninget Oscar-díjra jelölték.
Ismét Lúdas Matyi
Idén kétszer is levetítik a filmszemlén az első magyar színes filmet, az 1949-ben készült Ludas Matyit, amelyet Nádasdi Kálmán és Ranódy László rendezett.
Ráadásul a digitális technikával felújított kópián a címszereplő ismét Soós Imre hangján szólal meg. Ez azért is különleges, mert az alapváltozat már elkészülte után két évvel nemcsak a színeit vesztette el, de a hang annyira torz lett, hogy újra kellett szinkronizálni.
“A Magyar Filmszemlét igen előkelő helyen jegyzi a nemzetközi filmszakma. Mindig a berlini fesztivál előtt rendezzük meg, mert sok kritikus és újságíró összekapcsolja a két eseményt, és innen utazik Németországba – méltatta a eseményt Csurdi Gábor a szemle egyik szervezője a Magyar Hírlap hasábjain, rámutatva, hogy nemcsak újságírók látogatnak el a magyar látogatják rendszeresen a hazai filmek seregszemléjét, hanem olyan A kategóriás fesztiválok zsűritagjai és tanácsadói is, mint a cannes-i vagy a locarnói.
Zsűritagok és nézők
36. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyprogramjában vetített 21 játékfilmet Gazdag Gyula rendező, a zsűri elnöke, Medvigy Gábor operatőr, Szilágyi Ákos esztéta, Kéri Ádám, képzőművész – egyetemi tanár és Hutlassa Tamás, producer értékeli. A dokumentumfilmek versenyébe válogatott 42 alkotást Sára Sándor rendező, a zsűri elnöke, Székely Orsolya rendező-producer és Gulyás Gyula rendező zsűrizi, míg a kísérleti- és kisjátékfilm versenybe bekerült 36 alkotásról Ferenczi Gábor rendező, a zsűri elnöke, Pálos György rendező és Bikácsy Gergely esztéta-kritikus dönt. A filmszakos egyetemi és főiskolai hallgatókból álló hetedik alkalommal díjazó Diákzsűri tizenkét tagú zsűrit delegál a Szemlére, amely négy szekcióban végzi munkáját. Zöld Holló díjat kap a legjobb nagyjátékfilm, elsőfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm, illetve idén először kerül átadásra a legjobb filmzenének járó díj.
|
A jegyelővétel kezdete, január 28. óta 21 ezer jegyet váltottak a 36. Magyar Filmszemle előadásaira. Egyelőre három dokumentukmfilmből – Papp Gábor Zsigmond: Az ügynök élete, Fekete Ibolya: Utazások egy szerzetessel és Pesty László: Budapest végállomás – kell pótvetítést tartani. A nagy érdeklődés és az elővételben elfogyott jegyek száma alapján valószínűsíthető, hogy az idei Filmszemle nézettsége meghaladja a rendezvényt látogató, átlagosan 35 – 40 ezer főt. A 36. Magyar Filmszemle előadásaira a Mammut moziban egységesen 600 Ft-ért, míg az Uránia Nemzeti Filmszínházban 600 Ft-ért, diákigazolvánnyal 300 Ft-ért válthat jegyet a közönség.
Filmes sikerek
A Szemle 150 milliós költségvetéséből 120 millió költhető a rendezvényre, 30 milliót visz el a nem visszatéríthető áfa. A bemutatásra kerülő filmek összköltsége 7 milliárd 200 millió forint, ennek 26 százalékát, a Sorstalansággal együtt 39-et, az MMK állta
Jó éve volt a magyar filmeknek 2004: több mint másfél millióan váltottak jegyet Magyarországon hazai gyártásban készült produkciókra, körülbelül kétszer annyian, mint egy évvel korábban. Huszonnyolc magyar alkotást mutattak be tavaly a mozik, a Herendi Gábor rendezte Magyar vándor szerepelt a legjobban 455 ezer fölötti nézőszámmal – számol be a Magyar Hírlap. A ma kezdődő szemle versenyprogramjában is induló művek közül Árpa Attila filmje, az Argo volt a legjobb, a legfrissebb adatok szerint eddig 127 ezernél is többen látták.