Délkelet-Ázsia – segélyezők, segítség!

Éri ugyan sok és jogos kritika, de a televízió és az internet jócskán hozzájárult ahhoz, hogy már-már világméretű az együttérzés és segítőkészség az ázsiai tragédia áldozatai iránt. A karácsony másnapján történt katasztrófa, melyről viszonylag bőséges terjedelemben számoltak be a híradások, a korábbi szörnyűségekhez képest erősebb szolidaritást váltott ki, különösen a fejlett országok lakosainak körében. 

Az egyes országok egymástól függetlenül különféle nagyságú összeget ajánlanak fel. Ezenkívül az EU fejlesztési segélyezésért felelős biztosa nemrég közölte, hogy az uniós államok összesen mintegy 300 millió eurót juttatnak a katasztrófasújtotta országoknak, a Világbank korábban 250 millió dollárnyi támogatást szavazott meg, az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 325 millió dolláros gyorssegélyt folyósít a kezdeti újjáépítésekre. Az eddig felajánlott segélyek összértéke eléri a kétmilliárd dollárt.

A két Bush és Clinton A hivatalban levő amerikai elnök és két elődje közös nyilatkozatban szólították fel az amerikaiakat, hogy támogassák a délkelet-ázsiai katasztrófa túlélőit. George Bush hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat 350 millió dollárra emelte a segély összegét, amelyet szökőár sújtotta területekre küldenek Ázsiába.

A magyar kormány összesen 1,2 millió amerikai dollárral kíván hozzájárulni a délkelet-ázsiai természeti katasztrófa nyomán létrejött nemzetközi segélyezési programhoz, ezt az összeget a különböző szervezetek felajánlásai további 1-2 millió dollárral egészítik ki – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott a katasztrófa károsultjainak segítséget nyújtó szervezetek vezetőivel.

A bürokrácia is beszáll

Az erőfeszítések hatékonysága azonban több ok miatt is kétséges. Srí Lanka déli részén például, ahová napokban egy jelentősebb nemzetközi segélyszállítmány érkezett, szinte leküzdhetetlen akadály a megfelelő elosztórendszer hiánya, a segélyszervezetek kénytelenek a helyi csatornákat igénybe venni, nem minden zökkenő nélkül. A BBC beszámolója szerint a helyi bürokrácia működési sajátosságai jelentősen lassítják a segélyek kiosztását.

Egy ausztrál önkéntes pedig arról panaszkodott, hogy az elnöki iroda utasítása szerint a segélyeket ezentúl kizárólag a kormányzati

csatornákon lehet eljuttatni a lakossághoz. Ezzel nemcsak az a baj, hogy jelentősen lassítja a folyamatot, hanem az is, hogy a szigeten dolgozó önkéntesek szerint az állami szervezetek közreműködésével nyújtott segítség az ország számos pontjára nem jut el.

Természetszerűen éppen ott a legnagyobb a szükség, ahol a leginkább hiányzik a megfelelően kiépített infrastruktúra. Van olyan város például, melyben egy viszonylag jól felszerelt és orvosi műszerekkel bőven ellátott kórház várja a bajba jutottakat, ám hiába, hiszen tömegközlekedés híján a környék sebesültjeinek többsége nem képes oda jutni.

Indonéziában a mentési munkálatok összehangolását külön nehezíti, hogy a helyi erők jó része odaveszett a szökőárban. “Banda Aceh teljes rendőrsége érintett a katasztrófában, 75 százalékuk a hullámok martaléka lett, az életben maradottak pedig olyan állapotban vannak a történtek után, hogy még nem tudnak munkába állni. Ez pedig önmagában is kaotikus helyzetet teremt” – mondta a BBC-nek Gordon Weiss,  az UNICEF szumátrai munkatársa.

Segítenek segíteni Akik segíteni szeretnének, az alábbi számlaszámokra küldhetik el támogatásukat: • Magyar Vöröskereszt: MKB Rt. 10300002-20329725-72273285 és MKB Rt. 10300002-20329725-00003285 • Baptista Szeretetszolgálat: OTP 11736082-20054403 • Katolikus Karitasz: Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008 • Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: OTP 11705008-20464565 • Magyar Krisna-tudatú Hívők Közössége: 1170236-207005707-00000000 • Magyar Iszlám Közösség: 10402142-21481226-000000000 • A Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Szökőár” megjelöléssel várja cégek, magánszemélyek és intézmények felajánlását a 10300002-20102898-00003285 bankszámlaszámra.

Egymás mellett

A logisztika hiánya az egész térségben komoly gondot jelent. Sok helyen azonban az egymással párhuzamosan dolgozó segélyszervezetek sincsenek kellő tekintettel egymás munkájára. A kormányzati alkalmazottak és az ENSZ-csapatok mellett önkéntesek és külföldi segélyszervezetek alkalmazottai dolgoznak a természeti csapás érintette térségben, sokszor jelentős átfedéssel és a teendők szükséges összehangolása nélkül.

„Leghatékonyabban azok a szervezetek működnek, melyeknek saját kirendeltségük működik a helyszínen” – mondta el az FN-nek Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Az ő apparátusuk eddig közel 12 millió forintot gyűjtött össze magánszemélyektől, de jól kiépített hálózatukat több más társaság is megkereste, hogy segítsenek eljuttatni a pénzt a rászorulóknak. Az ehhez szükséges információk és ismeretek továbbítása kapcsán hívta össze hétfőn délutánra a segélyezést koordináló Külügyminisztérium a munkában részt vevő civil szervezeteket.

Levél a távolból

A technikai problémák mellett egyre gyakrabban okoznak gondot olyanok, akik mások segítőkészségét saját hasznukra próbálják fordítani. Bár nagyobb horderejű csalásokról nem érkeztek hírek, Morzsányi Éva szerint a múlt héten már volt olyan, aki a jó szándékú emberek hiszékenységét kihasználva, a Vöröskeresztre hivatkozva gyűjtött pénzt saját zsebre.

Egyre több a kétes forrású e-mail is. Ezek többsége, valamely katasztrófasújtott országból kér anyagi segítséget egy lenyomozhatatlan helyi bank számlájára. Aki biztos akar lenni abban, hogy adománya eljut a rászorulókhoz, annak érdemesebb egy átfogóbb hálózattal működő nemzetközi szervezet segítségét igénybe vennie.

Fotó: AP