Rengeteg érv elhangzott már a tőzsdei nyereségadó bevezetése ellen, s abban a szakértőknek igazuk van, hogy a pénzügyi vezetés eddig nem remekelt szakmai érvek felhozatalával. Ezen kívánt változtatni a portfolio.hu internetes pénzügyi portál és a Nemzetközi Bankárképző szerda este rendezett beszélgetésén. A vitaesten a befektetők érdekeit Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök, a kormányoldalt Juhász István, illetve Bartal Róbert pénzügyminisztériumi osztályvezetők képviselték, de a pulpituson foglalt helyet László Csaba korábbi pénzügyminiszter, a KPMG partnere is.
A kicsit döcögősen kezdődött vitát egész este belengte a jelenlevők kormányzatellenessége. Ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy a jelen lévő, s a pénzügyminisztérium hivatalos álláspontját képviselő két köztisztviselőt politikai állásfoglalásba kívánták belehajtani. De az este döcögősségének oka volt az is, hogy a vitapartnerek néha mintha elbeszéltek volna egymás mellett.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
|
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="178" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Diszkriminatív, és visszafogja a tőzsdét
Szalay-Berzeviczy amellett érvelt, hogy a tervezett 25 százalékos, tőzsdei árfolyamnyereséget sújtó adó mindenekelőtt diszkriminatív, hiszen csak az ilyen jövedelmeket sújtja, nem érinti a kamatokat. Valamint, s ez volt a tőzsdeelnök erősebb érve, az ilyen jövedelmek megsarcolása vajmi kevés jövedelmet hoz a büdzsének, viszont megnehezíti az erős budapesti börze kialakulását és azt, hogy a lakosság körében jobban elterjedjen a tőzsdei befektetés.
A lakossági megtakarítások mindössze 1,8 százaléka tőzsdei részvény, s a nagy része bankbetét. A torz megtakarítási szerkezeten javíthatna, ha a gazdaság jelenlegi kezdődő konjunktúrájában vállalatok tőkeszerzés céljából a tőzsdére mennének. Ez a büdzsének is kedvezne, hiszen az ilyen cégek transzparensek, folyamatos a nyereségorientációjuk, ezért több adót hoznak a konyhára – véli Szalay-Berzeviczy.
A vagyonosabbakat érinti?
A lakosságnak csak nagyon kis hányadát érinti a 2005. január 1-jétől bevezetendő, a tőzsdei részvényekre vonatkozó árfolyamnyereség-adó, miután az összes adózónak alig 5-6 százaléka vallott be tőzsdei árfolyamnyereséget – hozott fel egy ellenérvet Juhász István, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén márciusi adatai szerint a 10 ezer milliárd forint körüli lakossági megtakarításnak mindössze 1,8 százaléka van tőzsdei részvényben.
Tavaly nulla százalékkal adózott a tőzsdei részvény árfolyamnyeresége, miután megszűnt a korábban 20 százalékos adó. A múlt évben 44 milliárd forintot vallottak be ilyen címen a személyi jövedelemadóban és ezeknek az adózóknak a bevallott átlagjövedelme 3,494 millió forint volt. Egy évvel korábban az összesen 33 milliárd forint árfolyamnyereséget bevallók átlagjövedelme 1,2 millió forintot tett ki. A PM főosztályvezetője ezzel látta alátámasztva véleményét, hogy a vagyonosabb réteget érinti igazán a tervezett árfolyamnyereség-adó. Ebből egyébként a parlamenthez benyújtott költségvetési törvény tervezetében jövőre 3-4 milliárd forint többlet adóbevételt remélnek, mondta az MTI-nek Juhász István.
Bartal Róbert, a Pénzügyminisztérium tőkepiaci ügyekkel foglalkozó osztályvezetője a kormány tőzsdepolitikáját megvédendő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében szerepel egy olyan, 100 millió forintos alap, ami a cégek tőzsdére menetelét segíti.
Nem is olyan nagy baj?
Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezetője szerint a tőzsdei árfolyamnyereség-adó nem jelent különösebb problémát, mert ezzel a lakossági kisbefektetőket a számukra nagyobb biztonságot nyújtó befektetési alapok felé terelik.
László Csaba korábbi pénzügyminiszter szerint a tőzsdei részvényekre bevezetendő árfolyamnyereség-adó torzító hatású, de ugyanígy a kamat nulla százalékos adója is torzít. Szerinte a tőzsdétől nem szabad csodákat várni, mivel Magyarországon a GDP tetemes részét külföldi tőzsdéken jegyzett társaságok termelik, így valószínűtlen, hogy egy bizonyos szint fölé emelkedne a tőzsdei értékpapírok részesedése a lakossági portfólióban.