A 250-tagú szerb parlamentben, a “skupscsinában” mindössze 129-en szavaztak a határozat mellett, az ultranacionalista Radikális Párt és Milosevics exelnök szocialistái nem vettek részt a voksoláson.
A határozat leszögezi, hogy a parlament lépéseket tesz az EU-csatlakozási kritériumok teljesítése érdekében, s ígéretet tesz arra is, hogy Szerbia létező nemzetközi kötelezettségeinek is eleget fog tenni. Az utóbbi vállalás egyértelművé tétele kedvéért azt is kijelenti, hogy mindazokat, akik 1991 és 2000 között háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak, bíróság elé kell állítani. A határozat felszólítja továbbá a szerb kormányt, hogy háromhavonta számoljon be a skupscsinának a tagság elérése érdekében általa megtett lépésekről.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy az EU évek óta visszatérően hangoztatja: Szerbia és Montenegró egy államként történő fennmaradásában érdekelt és így közösen képzeli el közeledésüket is az európai integrációhoz.
Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő október eleji belgrádi látogatása során ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb-montenegrói utódállam brüsszeli megítélése szempontjából döntő fontosságú az együttműködés a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai székhelyű nemzetközi bírósággal. Egyúttal arra is kérte Belgrádot, szorgalmazza a helyi szerb lakosság részvételét a koszovói választásokon.