Az építőipar kétszer akkora súlyt képvisel az Európai Unióban a gazdaság teljesítőképességének alakulásában, mint hazánkban. Magyarországon az építőipar aránya a rendszerváltás óta fokozatosan csökkent, GDP-hez való hozzájárulása annak ellenére nem éri el az 5 százalékot, hogy az építőipari termelés értéke 1998 és 2004 között több mint kétszeresére nőtt.
Az uniós csatlakozás hatására beinduló működőtőke-befektetésektől, a keletkező többletforrásoktól, környezetvédelmi beruházásoktól a szakemberek az építőipar dinamikus növekedését remélik 2005-re. A megrendelések számának gyarapodása mellett szerkezeti eltolódásokra lehet számítani: a lakásépítések száma nagy valószínűséggel nem bővül tovább a korábbi ütemben, viszont a lakásfelújítással, -korszerűsítéssel és -bővítéssel kapcsolatos építőipari tevékenység fellendül.
Az állami kedvezmények, mint a panelprogram, a tömbrehabilitációs program hatásai is ezt a szerkezeti váltást valószínűsítik. Az uniós csatlakozás pedig olyan fejlesztési igényeket generál a közlekedési, a vízügyi, a környezetvédelmi és az urbanizációs infrastruktúra területén, hogy jó időre lesz feladatuk az e területen dolgozó vállalkozásoknak. Az előrejelzések szerint a világgazdasági fellendülés és ehhez kapcsolódóan a magyar gazdasági növekedés felgyorsulása a vállalati szféra építési igényeinek bővülésére is ösztönzőleg hat majd.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
|
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="178" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fejlődéskényszer
Az európai uniós csatlakozás azonban nemcsak lehetőségeket hordoz magában, hanem veszélyeket is. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek, amelyeknél bevett gyakorlat a feketén foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezés, nagy valószínűséggel nehéz helyzetbe kerülnek a csatlakozást követően. Egyes pesszimista becslések szerint a hazai cégek közül minden ötödik építőipari vállalkozást a felszámolás veszélye fenyegeti.
További kihívást jelent az európai építőipari cégek pénzügyi és műszaki fölénye, a magasabb műszaki és minőségi követelmények pedig tovább élezik majd a hazai és uniós cégek közötti versenyt. Éppen ezért a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése fontos feladat, ám a modernizáció csak részben jelent technológiai és műszaki fejlesztéseket, hasonló jelentőséggel bír a humán erőforrás, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, a működési és szervezeti korszerűsítés.
A vállalkozások előtt szakmai felkészültségük, munkaerő- és eszközállományuk, valamint finanszírozási képességeik függvényében többféle lehetőség áll. A nagy és tőkeerős vállalatoknak, amelyek uniós kapcsolatrendszert építettek ki, lehetőségük van kilépni az EU-piacokra, ami a csatlakozás után egyben az uniós cégek hazai piacra való belépését is jelenti. A kisebb vállalkozások számára, amelyek nem tudnak a nemzetközi versennyel lépést tartani, a lokális piacok jelentik a fő működési területet. A kis- és közepes vállalkozások számára sikert jelenthet, ha egy nagyvállalat állandó alvállalkozójává válhatnak. Ha ez nem sikerül, akkor felvetődhet a vállalkozás feladása, az alkalmazottá válás lehetősége.
Nemcsak az unióba készülő, hanem a helyi piacokon működő cégeknek is szembe kell nézniük az EU fogyasztóvédelmi, versenyszabályozási, munkavédelmi, környezetvédelmi normáinak átvételével és gyakorlati alkalmazásával. A műszaki eszközállomány korszerűsítése, a humán erőforrás fejlesztése, a vállalkozás szervezeti korszerűsítése, a vállalkozók menedzsment ismereteinek naprakésszé tétele, a piaci és marketingtevékenység erősítése, a számítógép-használat általánossá tétele, a megfelelő nyelvismeret, a különböző kommunikációs rendszerek széles körű használata mind olyan feltételek, amelyek hosszú távra meghatározzák a vállalkozások versenyképességét az egységes piacon.
|
Uniós kilátások
Az építőipar az EU gazdaságának fontos része, jelentős multiplikáló hatással: egy építőipari munkahely létrehozása közvetve további két munkahely létesülését garantálja. Az Euroconstruct, az építőipar elemzésével foglalkozó páneurópai szervezet előrejelzése szerint az unióban 2004-től várható fellendülés az ágazatban a világgazdaság és ezen belül az európai gazdaság élénkülésével. Az építési konjunktúra azonban meglehetősen visszafogott lesz, 2004 év végéig 1 százalékos, 2005-re pedig 1,5 százalékos teljesítménybővülés szerepel az előrejelzésekben.
A részletesebb adatokból kiderül, hogy Nyugat-Európában a lakásépítés 2002-ben némileg csökkent, s ez a tendencia várhatóan 2005-ig folytatódni is fog. A lakásfelújítás viszont az előrejelzések szerint egyre gyorsuló ütemben bővül. Ennek oka, hogy a nyugat-európai gazdaságpolitikák az új építéseknek viszonylag hátrányos helyzetet teremtve, a már meglévő ingatlanok vásárlását és felújítását ösztönzik.
Az egyéb magas- és a mélyépítés fejlődési pályája nagyon hasonlít egymáshoz: 2002 és 2005 között ezek számítanak az építőipar legdinamikusabban fejlődő ágainak. A visegrádi országokban 2002–2003-ban is csökkent az újlakásépítés, csakúgy, mint az unió egészében. A fellendülés ennek az országcsoportnak az esetében hamarabb kezdődött és jóval erőteljesebb, mint a kontinens nyugati felén. A lakásfelújítások a 2002–2005 közötti időszakban egyenletes ütemben nőttek, illetve nőnek.
A hazai építőipari kis- és középvállalkozások jórészt csak a belföldi piacon jelennek meg, külkereskedelmi kapcsolataik minimálisak. Az építési szolgáltatások exportja, ami nem más, mint a bérmunka egy formája, az ágazat összes árbevételének alig 2 százalékát teszi ki. A legfontosabb célterület Németország és Ausztria. Az exportban érdekelt cégek elsősorban a hazai munkaerő viszonylagos olcsóságát használják ki, ez versenyképességük alapja. Az utóbbi időben azonban a lehetőségek beszűkültek, mivel mind a német, mind az osztrák piacon a közelmúltban visszaesés volt tapasztalható.
Az uniós csatlakozás – az építőiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások reményei szerint – jelentős változást hozhat e területen. Ennek azonban gátat szabhatnak a német és az osztrák kormány átmeneti piackorlátozó intézkedései, valamint az, hogy a magyar cégek tőkeereje és referenciái sok esetben nem felelnek meg az uniós megrendelők elvárásainak.
|
Esélyek és veszélyek
A bővülő piac nyújtotta lehetőségeket a vállalatok is érzik, ezt a GKI Rt. 2003 tavaszán végzett felmérésének eredményei is igazolják. Az építőiparból származó válaszadók 40 százaléka expanzív, támadó stratégiát követ, 37 százalékuk pedig úgy érzi, hogy maximálisan kihasználja piaci lehetőségeit. Mindössze 14 százalékuk számít alacsony szinten való stagnálásra a következő években, míg 3 százalékuk visszafejlesztésekre készül. A válaszadók 6 százalékának nem volt határozott stratégiája.
A felmérés szerint az építőipari kis- és középvállalkozások saját erősségeik között tartják számon jó alkalmazkodó képességüket, a méretükből következő rugalmasságot, valamint az egyedi elvárásokhoz való igazodásra való készségüket. Lényeges számukra a korrekt piaci magatartás és a megrendelőkkel kialakított jó viszony, mert ezek jó referenciákat jelentenek a számukra és javítják a későbbi megbízások elnyerésének esélyeit.
Ugyanakkor gyengeségeik között tartják számon a tőke- és információhiányt, mind a csatlakozás és annak hatásai tekintetében, mind a piaci információk területén. Úgy érzik, hogy nem rendelkeznek elegendő ismerettel a pályázati lehetőségekről, miközben többen tisztában vannak azzal is, hogy marketingtevékenységük, a piaci szereplőkkel való kapcsolattartásuk számos kívánnivalót hagy maga után. A cégek szűkös pénzügyi helyzetének következménye a körbetartozások jelensége is, a számlák késedelmes kiegyenlítése miatt fellépő forráshiány gyakran okozza a beruházások elhúzódását.
Az építőipari kis- és középvállalkozások számára lehetőséget jelentenek egyrészről az állami beruházások keretében megvalósuló infrastrukturális beruházások, útépítések, csatornázási munkák, amelyek kivitelezéséhez uniós források is bevonhatók. E cégek számára biztos piacot jelenthet a lakossági kereslet mind az új lakások építése terén, mind pedig a lakásfelújítások, karbantartási munkák esetében. A kisebb vállalkozások közötti, esetleg a külföldi cégekkel történő termelési együttműködések további üzleti lehetőséget jelentenek a számukra.
Sikerüket veszélyeztetheti a tőkehiány, a csatlakozást követően fokozódó piaci verseny, a tőkeerős uniós kis- és középvállalkozások megjelenése a hazai piacon, valamint a minőségbiztosítási, munkavédelmi előírásoknak való megfelelés alacsony foka. A korrupció, a fekete foglalkoztatás, a kivitelezői munkák gyenge minősége mind olyan feltétel, amely az építőiparban tevékenykedő cégek vezetőinek többsége szerint rontja a tisztességesen teljesítő vállalkozások piaci esélyeit.
Műszaki fejlesztés, innováció
A hagyományos építőipari területeken jelentős változás következett be az elmúlt tíz évben: az építésgépesítés, zsaluzatok, betonbedolgozási technológiák óriási fejlődése zajlott le, komoly hatékonyságnövelést és szerkezeti minőségi színvonal-emelkedést eredményezve. Hasonlóan nagy változás történt – elsősorban nem a technológiák, hanem az anyagok fejlődése miatt – a falazott és térelhatároló szerkezetek, valamint a hő- és víz elleni szigetelések, általában a szakipar terén.
Az is egyértelmű, hogy az épületgépészeti és elektromos szerelési munkákkal szemben támasztott új és egyre nagyobb felhasználói követelményeknek csak a technológia és anyaghasználat megújításával lehet megfelelni. A szakkivitelező cégek – sokszor nyereségük visszaforgatásával – nagyon jelentős innovációs tevékenységet folytatnak, amely az építési minőség javítását, az építési idő jelentős rövidítését, a munkavégzés hatékonyságának növelését hozza magával.
Ugyanakkor a hangsúly a saját fejlesztésekről a világ fejlettebb részén már kitalált, bevezetett újdonságok átvétele felé tolódott el. Emellett, elsősorban nyugati tőkéből, hazánkban is növekvő számban jelennek meg olyan eszközbérlettel foglalkozó cégek, amelyek a legújabb fejlesztéseken alapuló gépekkel, berendezésekkel való munkavégzést teszik lehetővé – igen jelentős bérleti díjak mellett, de saját, szakkivitelezői fejlesztés nélkül. E folyamatok végeredményeként a megépült házak színvonala sokszor a legigényesebb külföldi befektetők mércéje szerint is jó és javuló.
Mindezek ellenére az ágazatban dolgozó cégek nem elégedettek a műszaki lehetőségek kihasználtságának fokával, mivel a hazai beruházók többsége az „ár-minőség-határidő” hármas egységéből túlzottan az alacsony árra koncentrálva nem fektet hangsúlyt a másik két tényezőre, így a szükséges innováció árát sem hajlandók megfizetni. Az elmúlt esztendőkben felfutott építőipari termelés tavalyi stagnálása és az idei piaci bizonytalanságok, illetve az ebből következő nagyon hullámzó kapacitáskihasználhatóság sem serkenti az innovációs folyamatokat.
|
Túlélési stratégiák
Egyes szakemberek véleménye szerint a csatlakozást követően egyre több külföldi kivitelező cég megjelenése várható, ezzel élesedik a verseny, ami elsősorban a kivitel és a szolgáltatás színvonalának emelkedését vonja maga után. A hazai cégek piaci pozíciói ellen intézett támadásokra nyilván a hadállások védelmezése, az alkalmazkodás az új körülményekhez, vagy az új reményteli rokon-szegmens keresése lehet a válasz, esetleg a piacról történő kivonulás.
A tőkeerős külföldi cégek ellen szinte védtelenek a magyar vállalkozások, ezért – a többszöri meghiúsult próbálkozások ellenére – továbbra is a tőkeegyesítés tűnik megoldásnak. Lehetséges az új külföldi piaci szeplővel való együttműködés is, de ez csupán rövid távon tűnik kivitelezhetőnek. Hosszú távon az lehet a veszélye, hogy a magyar együttműködő társ alvállalkozóvá degradálódik.
További lehetőség a szakosodás, amelyre már vannak törekvések, hiszen a cégek egy része például az éppen felfutóban lévő szárazépítést választotta szakterületéül. Megoldást jelenthet továbbá a rokonterületre lépés – így például ingatlanfejlesztés – ahol a helyi ismeretei alapján komoly megrendelésekre és profitra tehet szert.