A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 2005-re 37,8 milliárd forint bevétellel kalkulál a banki különadóból. A nettó bevétel a különadó kiadásként való elszámolhatósága miatt azonban csak 30-31 milliárd forint lenne.
A bankszövetség javaslata szerint a piaci szereplők két megoldás közül választhatnának: a következő két év során vagy 8 százalékos többlet társasági adót vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát fizetnék be a büdzsébe külön adó formájában. E megoldás alkalmazásával a bankok számításai szerint legkevesebb évi 30-31 milliárd forint nettó többletbevétel várható.
Az MTI úgy tudja, ha maradna a már parlament előtt lévő törvényjavaslatban megfogalmazott megoldás, vagyis csupán a kamatkülönbözet lehetne az adó vetítési alapja, a bankok számításai szerint a következő két évben – figyelembe véve a mentességeket valamint, hogy a különadó ráfordításként elszámolható – közel 87 milliárd forint lenne a költségvetés ebből származó nettó bevétele.
A bankok javaslata szakértői források szerint az adóalap meghatározásakor a létező legalacsonyabb növekedéssel számolt, így 2005-2006-ra minimális GDP-növekedést és a pénzügyi intézményeknél azzal abszolút szinkronban álló állománynövekedést feltételez. Kiindulópontnak a 2003. évi mérleg- és az idei első félévi tényadatokat tekintették, feltételezve, hogy az idei egész évet olyan dinamika jellemzi majd, mint az első félévet.
A számítások során nem vették figyelembe, hogy 2003-ban veszteséges hitelintézetek is voltak, amelyek 2005-ben már adófizetővé válnak. Nem számoltak azzal sem, hogy egyes hitelintézetek esetében a nyereség nem lineárisan, hanem ugrásszerűen nő majd, mint pl. a K and H Bank vagy az Erste Bank Hungary Rt. esetében, így a büdzsé tényleges bevétele még magasabb is lehet a prognosztizáltnál.
Az érintett pénzügyi intézmények többsége valószínűleg a társasági többletadót választaná. A kamatkülönbözet után fizetendő adó például az univerzális bankoknak kedvező, amelyeknél a jutalékbevétel aránya magasabb. A példaként gyakran felhozott OTP Bank esetében csupán az anyabankot tekintve előnyösebb a kamatkülönbözet után fizetett adó, a csoporttagok azonban a magasabb nyereségadóval járnának jobban, így a bankcsoport előnye a kamatkülönbözet megadóztatása esetén 800-900 millió forint lenne.
A banki különadó bevezetése kapcsán, az eltérő érdekek és erős verseny miatt óriási feszültség keletkezett a bankrendszerben, amit oldhatna, ha a kormány elfogadná a bankok javaslatát – vélekednek szakértők. Ez ugyanakkor egy sor feszültségtől mentesítené a Pénzügyminisztériumot (PM) is, most ugyanis több szakmai csoport – a takarékszövetkezetek, a faktor- és lízingcégek – próbálja érdekeit külön is érvényesíteni.
A Pénzügyminisztérium a jövő hét elején válaszol a bankok javaslatára. A PM valószínűleg két dolgot vesz górcső alá: a számítások megalapozottságát és azt, hogy a megoldás jogilag elfogadható-e. Az MTI-ECO úgy tudja, a bankok a javaslat kidolgozásába neves jogászokat és adószakértőket is bevontak.