Norvég és amerikai tudós kapta a közgazdasági Nobel-díjat

A tízmillió svéd koronás (1,36 millió dolláros) díjat a két tudós (a norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott) a dinamikus makroökonómiához való hozzájárulásáért a gazdaságpolitika időkonzisztenciájának, valamint az üzleti ciklusok mozgatórugóinak kutatása terén szerzett érdemeiért kapta.

A díjazottak modelljükben bemutatták, miként eredményezhetnek a jövőbeli gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások úgynevezett időkonzisztencia problémát (például ha a háztartások magasabb tőke[kamat]adót várnak a jövőben, már ma is kevesebbet takarítanak meg). Tehát, ha a gazdaságpolitikai döntéshozók nem képesek bizonyos döntési szabályok előzetes rögzítésére, később gondjaik lehetnek a kívánatos gazdaságpolitika alkalmazásával.

A tudósok megalapozták a gazdaságpolitika hitelességével és megvalósíthatóságával foglalkozó további vizsgálatokat; az egyes intézkedések helyett az intézményrendszer vizsgálata felé terelték a gyakorlati gazdaságpolitikai vitákat – ezzel nagy hatást gyakoroltak az elmúlt évtizedben a központi bankok reformjaira és a monetáris politika megtervezésére is.

A két kutató a gazdasági növekedés elméletének integrálásával az üzleti ciklusok modelljét is átformálta: a korábbi, keresleti sokkokat hangsúlyozó kutatásokkal szemben a kínálati oldal alakulását, a technológiai fejlődés gyorsasága változékonyságának hatását vizsgálták. A makroökonómiai kulcsváltozók idősorainak elemzésére épülő korábbi kutatásokkal szemben a gazdasági szereplők megszámlálhatatlanul sok előretekintő döntésének eredőjeként határozták meg az üzleti ciklusokat. Az így kialakított, robusztus modelleket széles körben alkalmazzák a modern makroökonómiában.

Közgazdasági Nobel

A közgazdaságtudományi Nobel-díj eredetileg nem tartozik a Nobel-díjak közé, hiszen a díjalapító Alfred Nobel 1896-ban csak a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béketevékenység területére terjesztette ki díjait.

A gazdaság tudományát Nobel idején még gyanakvás övezte, következésképp kimagasló művelőit sem tartották elismerésre érdemesnek.

Az elhanyagolt tudományt először 1968-ban “fedezték fel” Stockholmban, amikor a svéd jegybank, a Riksbank – fennállása 300. évfordulója alkalmából – Alfred Nobel emlékére megalapította a közgazdaságtudományi kitüntetést. Hivatalos nevén a “Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját” 1969-től adományozzák.

A fizikai és a kémiai Nobel-díjhoz hasonlóan, a közgazdaságtudományban is a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a zsűri, amely kiválasztja a jelöltek közül a legérdemesebbet. Az idén a közgazdasági Nobel-díj 10 millió svéd koronával (1,1 millió euró, 1,36 millió dollár) jár.

Az elmúlt évek közgazdasági Nobel-díjasai:

 – 2003 – Robert Engle amerikai és Clive Granger angol tudósok – a gazdasági idősorok vizsgálatának új statisztikai módszereiért (Erről szóló cikkünket Az idősorok urai címmel itt elolvashatja!)

– 2002 – Vernon Smith amerikai és Daniel Kahneman izraeli születésű amerikai tudósok – a közgazdaságtan lélektani és kísérleti kutatási eredményeinek a döntéshozatalban játszott szerepét feltáró munkásságukért

– 2001 – George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz amerikai tudósok – a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért

– 2000 – James Heckman és Daniel McFadden, amerikai tudósok – a háztartási és az egyéni költségvetések tanulmányozására alkalmas statisztikai módszerek kifejlesztéséért