Európa már tud az M0-ás hídtenderről

Heteken belül meghirdeti a Nemzeti Autópálya Rt. az építési pályázatot az M0-ás autóút északi hídjára és a kapcsolódó úthálózatra. A jogerős építési engedély birtokában a cég az előzetes felhívást már közzé is tette az Európai Unió hivatalos közlönyében. A sietség indokolt, hiszen ahogy a szakemberek mondják, egy komolyabb híd építési munkálatai két telet és három nyarat igényelnek.

Önkormányzati “vétó” A környezetvédők után az érintett területek tulajdonosa, a budakalászi és a szigetmonostori önkormányzat okozott újabb késedelmet. Garanciát kértek ugyanis a településeket elkerülő út építésére, s ennek hiányában nem járultak hozzá a híd építéséhez, ezért a Közúti Közlekedési Felügyelet első fokon elutasította az építési engedély kiadását. Csak másodfokon, a Közlekedési Felügyelet szintjén került pecsét az engedélyre.

Per késleltette az engedélyezést

Az elmúlt hónapokban nem kis vihart kavart az M0-ás Újpest és Budakalász közé tervezett északi hídja. A Levegő Munkacsoport és a Göncöl Szövetség nevű környezetvédő szervezet ugyanis közigazgatási perbe hívta a Környezetvédelmi Felügyelőséget, vitatva az útszakaszra kiadott környezetvédelmi engedély jogszerűségét és szakszerűségét. A környezetvédők szerint az engedélyezési eljárásban nem teljesültek a vízbázisvédelmi, közegészségügyi, talajvédelmi, természetvédelmi elvárások. Az út, illetve a tervezett hidak veszélyeztetik az itt található ivóvízbázist, álláspontjuk szerint olyan szennyezések kerülhetnek a Fővárosi Vízművek kútjaihoz, amelyek még költséges eljárásokkal sem szűrhetők ki.

Ezzel szemben az alperes képviselői végig vitatták az állítások jogosságát. Bizonyították a kiadott engedély jogszerűségét, szakmai helytállóságát. A Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa végül elutasította a két környezetvédő szervezet engedélyezést kifogásoló keresetét, s 50-50 ezer forintos perköltség, valamint 15 ezer forintos illeték megfizetésére kötelezte a felpereseket.

Új csomópont Szeptember utolsó napján adták át a forgalomnak a 11. számú főút és az 1111. jelű út kereszteződésében kétszintűre átépített Lupa-szigeti csomópontot. Az útszakasz a későbbiekben az M0-áshoz, illetve a tervezett északi Duna-hídhoz kapcsolódva csomópont komplexummá bővül.

Európában már meghirdették

A Nemzeti Autópálya Rt. időközben megkapta a jogerős építési engedélyt az M0-ás északi hídjára és a kapcsolódó úthálózatra – tudtuk meg Béni Gyöngyi kommunikációs vezetőtől. Mint mondta, az előzetes értesítést már közzé is tették az Európai Unió hivatalos közlönyében. Ez ott magyar nyelven is hozzáférhető.

A tervek szerint egy-két héten belül kiírják a nemzetközi tendert. A 30-40 milliárdosra becsült beruházás kapcsán indokolt is a sietség, mert a talaj és a töltések tömörödése végett legalább két tél és három nyár szükséges az építkezés megfelelő színvonalú befejezéséhez. Az Európai Unióban most közzétett előzetes felhívásból az is kiderül, hogy a munkálatok megkezdésének tervezett dátuma 2005. január elseje.

Az első fecske Az új finanszírozási trend első fecskéje az M6-os dunaújvárosi szakasza lett, melyet koncessziós formában, PPP modellben, magántőkéből kezdtek építeni. A tendert a nyáron végigvitték, s az építés a tervek szerint 2006 tavaszára be is fejeződik.

Bemutatkozott a PPP-modell

Az elmúlt évek hiánygazdálkodása nyomán új tendencia bontakozik ki a hazai sztrádaépítkezés terén. Ismert, hogy a Gazdasági Minisztérium már 2002-ben is úgy látta, hogy a 2003-as költségvetésnek összesen közel 300 milliárd forintot kellene tartalmaznia ahhoz, hogy a fejlesztések ígért ütemét tartani lehessen. Amikor ezt az összeget a PM nem „nyelte le”, felmerült, hogy mintegy 200 milliárdot a Magyar Fejlesztési Bank adjon. A hitelfelvétel meghiúsulását követően „találták fel” a halasztott fizetési konstrukciót. E szerint 2003-ban a központi forrásból származó 79,4 milliárd forintból lényegében csak a meglévő útszakaszok fenntartását és a szükséges javításokat finanszírozták, az új sztrádák építőit pedig már a 2004-es büdzséből fizették ki, a munka elvégzése után.

A 2004-es költségvetés készítése is hasonlóan folyt, a GKM először 270-300 milliárd forintot tervezett be, ebből végül 207 milliárd lett (a büdzsében 352,5 milliárd szerepel, de ebből 197 fordítható építésre, 10 milliárd pedig az utak előkészítési munkáira). A hiányzó összeget az Európai Befektetési Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, hazai kereskedelmi bankoktól származó hitelből, uniós forrásokból és public private partnership (PPP) révén, azaz a magántőke bevonásából tervezték előteremteni.

Fotó: MTI