A KPMG felmérésében 41 ország 209 pénzintézete vett részt, köztük a világ vezető bankjai és jelentősebb helyi pénzintézetek.
A nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég tanulmánya szerint az elmúlt húsz évben, különösen az utóbbi öt évben a kormányok, a felügyeleti szervek, nemzetközi intézmények komoly erőfeszítéseket tettek a pénzmosás elleni fellépés érdekében. Napjainkban már a bankok is kiemelt kérdésnek tekintik ezt, hiszen egy pénzmosási ügy komoly presztízsveszteséget jelenthet a bank számára.
A KPMG tanulmánya alapján a jelenlegi becslések szerint a drog- és fegyverkereskedők és más bűnözök világszerte évente mintegy 500-1000 milliárd dollárt mosnak tisztára. Elsősorban a bankok éberségén múlik, hogy pénzmosási tranzakciókat megelőzzék, illetve időben észrevegyék és jelentsék azokat.
A válaszadó bankok 83 százaléka az elmúlt három évben jelentősen (átlagosan 61 százalékkal) többet költött a pénzmosás elleni fellépésre. Többségük azt várja, hogy a következő évben további 40 százalékkal nő majd ennek költsége.
A növekvő kiadások célja a pénzügyi ügyletek monitorozása a gyanús ügyletek kiszűrése érdekében, a bankok több mint 40 százaléka erre már külső fejlesztésű szoftvert használ. Bár sok bank ma még a munkatársak éberségére és a kivételes esetek rögzítésére apellál. Sok hitelintézet azt tervezi, hogy fejlettebb rendszereket vezet be.
Adam Bates, a KPMG csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó részlegének nemzetközi elnöke szerint a tranzakciók ellenőrzése és a dolgozók képzése a két kulcsterület: “ha ez a két terület jól működik, akkor máris él egy radar-rendszer, amely jelzi a pénzmosás kockázatát. ”
A felmérésből kiderül: a megkérdezett bankok csaknem kétharmada a korábbinál nagyobb alapossággal jár el az ügyfeleivel szemben, különösen új ügyfelek felvételekor, illetve a számlamozgások ellenőrzésekor. Több mint 80 százalékuk új ügyfelenként változó mennyiségű információt kér a számlák megnyitásához.
“Ez a kockázatközpontú szemlélet jellemzi a kelet- és közép-európai régió bankjait is” – hangsúlyozza Charlie Patrick, a KPMG kelet- és közép-európai regionális irodájának csalásokért és korrupciós ügyekért felelős partnere.
Charlie Patrick egyetért azzal, hogy a pénzmosási ügyletek leleplezését elsősorban a munkatársak éberségétől várják, ami a dolgozók, főként az első vonalban dolgozó munkatársak alapos képzését követeli meg.
A felmérés rávilágított: a pénzmosás elleni eljárásokat sok nemzetközi bank a leányvállalatoknál helyi szinten vezeti be, azért az alkalmazások esetlegesen eltérő színvonala jelentős kockázatot hordoz. A kevésbé szigorú és pontos szabályokat alkalmazó leányvállalat ügyfélnek fogadhat el akár pénzmosó bűnözőket is, akik “a hátsó ajtón besurranva” a bank nemzetközi hálózatába is bejuthatnak.
Charlie Patrick szerint ez is alátámasztja, hogy az ügyfél alapos ismerete a pénzmosás elleni küzdelem sarkköve.
“Mindez azonban szükségessé teszi a bank teljes ügyfélkörének újbóli, visszamenőleges azonosítását, ahogy azt nemrég Magyarországon is megkövetelték” – hangsúlyozta a KPMG partnere.
A felmérés adatai szerint nemzetközi szinten a bankok háromnegyede rendelkezik olyan projekttel, amely kiegészíti a hiányzó információkat a már meglévő ügyfeleknél.
A felmérésben megkérdezett bankok nagy többsége (84 százaléka) elfogadhatónak tartja a szigorúbb előírásokkal járó terheket. Többségük úgy véli, e szabályok hatékonyabban működnének, ha nagyobb lenne a nemzetközi harmonizáció, jobb lenne a kommunikáció a hatóságok és bankok között.
“Régióbeli tapasztalataink szerint a bankoknál a gyanús ügyletek jelentéséért felelős munkatársak gyors és pontos visszajelzést várnak, elsősorban az általuk jelentett esetek kimenetelével kapcsolatban. Több információra lenne szükségük a helyi pénzmosási kísérletekről is, hogy a munkatársak a legaktuálisabb kockázatokkal is tisztában legyenek” – hangsúlyozta Charlie Patrick.
A bankok több mint 60 százalékánál a vezetés kiemelt fontosságú területnek tekinti a pénzmosás elleni küzdelmet, míg 34 százalékuk kezeli a kérdést közepesen, és mindössze 5 százalékuk kevésbé fontos területként. Főként Latin-Amerika és Oroszország bankjai tekintik a pénzmosás elleni fellépést kiemelten fontos feladatuknak (87, illetve 88 százalékuk), míg az ázsiai, csendes-óceáni régióban csak a bankok fele vélekedik így.
A megkérdezett bankok kétharmada jelezte, hogy a jobb ellenőrző és jelentési rendszereknek köszönhetően az elmúlt három évben egyre több gyanús ügyletet jelentettek a hatóságoknak.