„Félő, hogy a kormány pénteki döntése miatt több száz vidéki takarékszövetkezeti fiók működése lehetetlenül el olyan kistelepüléseken, ahol más pénzügyi szolgáltató nem hajlandó részleget nyitni” – közölte dr. Kiss Endre, az OTSZ elnöke. Az érdekképviselet vezetője attól tart, hogy nemcsak egyes takarékszövetkezetek működési feltételei romlanak, hanem a náluk számlát vezető magánszemélyek, vállalkozások és önkormányzatok egy része is nehezebben juthat minőségi pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A 159 integrált takarékszövetkezet országos érdekképviseleti szervezete egyetért azzal, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz az államháztartási hiány csökkentésére. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ugyanakkor bírálja, hogy a kormány az érdekképviselet megkérdezése nélkül jelentette be előbb az úgynevezett „bankadó” tervét, miszerint a pénzügyi vállalkozások 16 százalékos társasági nyereségadóját felemelnék 24 százalékra, majd ugyancsak a takarékszövetkezetek álláspontjának meghallgatása nélkül döntött pénteken a kormány úgy, hogy az eredeti elképzelés valóra váltása helyett 6 százalékos különadót vetnek ki a kamatbevételek és a kamatkiadások különbözete után 2005-re és 2006-ra.
Dr. Kiss Endre, az OTSZ elnöke közölte: még szeptember 22-én levélben kérték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltet, Kiss Péter kancelláriaminisztert és Draskovics Tibor pénzügyminisztert, hogy a kormány újabb elvonással ne sújtsa a takarékszövetkezeteteket. Szakmai érvekkel alátámasztott levelükben felhívták a figyelmet arra, hogy az integrációban részt vevő, 1700 fiókos hálózatot működtető 159 takarékszövetkezet csaknem 1000 vidéki kistelepülésen egyedüli pénzügyi szolgáltatóként van jelen, és annak ellenére működtetnek több száz fiókot, hogy azok veszteségesek. Ezt eddig ellensúlyozni tudták a nagyobb, döntően városi fiókok nyereségéből, ám ez a megoldás tovább aligha járható út, ha többletelvonás sújtja a takarékszövetkezeti szektort. Emiatt pedig a takarékszövetkezeti számlavezetők egy része, köztük több tízezer magánszemély és vállalkozás, valamint 520 önkormányzat a mostaninál jóval nehezebben juthat helyben minőségi pénzügyi szolgáltatásokhoz. A levélre, amelyben az OTSZ egyeztetést szorgalmazott, mostanáig nem érkezett válasz – közölte dr. Kiss Endre elnök.
Hivatalos reagálás hiányában elutasító válasznak fogható azonban fel a kormány pénteki döntése, vagyis az, hogy – az OTP és a Bankszövetség vezetőjével folytatott, de az OTSZ bevonása nélkül zajlott csütörtöki tárgyalást követően – lekerült a napirendről a „bankadó terve”, viszont kiderült, hogy a kamatkülönbözet után 6 százalékos különadót vetnek ki. Dr. Kiss Endre elnök szerint ez a takarékszövetkezetek számára még inkább elfogadhatatlan, mint az eredeti terv, mert a szövetkezeti hitelintézetektől így háromszor annyit vonnak el, mint ha „csak” a társasági nyereségadót emelték volna meg 8 százalékkal.
Az OTSZ elnöke azonban bízik abban, hogy a kormány még mérlegelni fogja a takarékszövetkezeti integráció érveit. Egyebek között azt, hogy a takarékszövetkezetek a bankokkal ellentétben nem tettek szert extraprofitra az elmúlt időszakban például a kedvezményes lakáshitelezés révén. Már csak azért sem tehettek, mert míg a takarékszövetkezetek esetében 48, addig a bankok esetében 75 százalékot tett ki a támogatott lakáshitelek aránya a teljes lakáshitel-állományon belül. Ez igaz összességében is, mert a takarékszövetkezetek bevételeinek forrása és szerkezete eltér a kereskedelmi bankokétól. Emiatt gyökeresen mást mutatnak a nyereségadatok is: 2003-ban például a 159 takarékszövetkezetből álló integráció adózás előtti nyeresége 9,6 milliárd forint volt, ami egy takarékszövetkezetre vetítve alig 60 millió forint. Márpedig ennek csökkenése a tervezett kamatkülönbözet-adó bevezetése miatt oda vezethet, hogy a vidéki takarékszövetkezetek nagyobbik része ellehetetlenül, és így megakadhat környezetének a fejlődése is, noha éppen a kormány szorgalmazza a takarékszövetkezetek kistérségi szerepvállalását.
A takarékszövetkezeti integráció országos érdekképviselete reméli, hogy a kormány a törvényjavaslat benyújtása előtt több más érvet és véleményt is mérlegel. Egyebek között azt, hogy az Európai Unió előírásai szerint minden magyar szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének 2007-re el kell érnie a 250 millió forintot. Ám a napokban a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete éppen arra figyelmeztetett, hogy ez a követelmény a takarékszövetkezetek felénél, pontosan 81-nél még nem érvényesül, és félő, hogy a megadott határidőre sem fog. Különösen akkor nem, ha a parlament jóváhagyja a kamatkülönbözeti adó bevezetését.
Az OTSZ elnöke reméli, hogy a kormány nem akarja a takarékszövetkezetek ellehetetlenülését. Dr. Kiss Endre úgy fogalmazott, hogy „ha már nem ad, legalább ne vegyen el a kabinet”, mert társadalmi és közösségi érdeket sértene minden olyan döntés, amely a szövetkezeti eszme jegyében működő hitelintézetek felszámolásához vezet.