Mol-jegyzők – olajszüret

Hogyan lehet 2,5 ezer forintból fél év alatt 5,5 ezret csinálni? A kérdésre mintegy 4,5 ezer érintett biztosan tudja a helyes választ: Mol-részvények jegyzésével. Akik ugyanis március első napjaiban halasztott fizetéssel igényeltek az olajcég papírjaiból, azok a napokban fizetik ki hátralékukat, és akár járulhatnak is a kasszához: a cég kilátásai alapján még csak túlságosan nagy kockázatot sem vállaltak, mégis az év egyik legjobb tőkepiaci üzletét ütötték nyélbe.

És ha nem megy? Természetesen kerülhet olyan helyzetbe is a befektető, hogy nem tudja kifizetni a hátralékot. Ekkor két lehetőség adódik. A kibocsátásban részt vevő bankoktól általában lehet erre a célra hitelt felvenni – ebben az esetben mi döntjük el, melyik nap és milyen áron próbálunk a papírokból eladni. Ennél kényelmesebb, viszont valószínűleg költségesebb is, ha nem csinálunk semmit, és megvárjuk az október elsejét. Ebben az esetben ugyanis a brókercég vagy bank, ahol a jegyzésünket leadtuk, eladja a papírokat. Levonja be nem fizetett hátralékunkat, majd a saját költségeit, s ezt követően juthatunk hozzá pénzünkhöz. A részvények eladására októberben bármikor sor kerülhet, a befektető nem reklamálhat, ha szerinte rosszul időzített a brókercég, vagy ha a társaság kivár, és az érintett sokáig nem fér hozzá a pénzéhez.

Október 1-jéig

Februárban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Mol 10,5 százalékát adta el külföldi intézményi befektetőknek, a hazai kisbefektetőknek pedig fél százalékot juttattak. 130 darab papírt kaphatott mindenki, aki érvényes jegyzést adott le. A 6,5 ezer forintos kibocsátási árból 2,5 ezret kellett csak befizetni, a maradék viszont a napokban lesz aktuális: a 4,0 ezer forint befizetési határideje ugyanis október elseje.

Ahhoz tehát, hogy a befektető szüretelhesse nyereségét, szüksége van a 130 papír után 520 ezer forintra, hogy rendelkezhessen részvényeivel. A procedúrát már véghez vivő kisbefektetők jelzései alapján körülbelül egy hétre kell csak beszerezni a szükséges pénzt. Jó esetben ugyanis már a hátralék kifizetésének napján el tudja transzferálni részvényeit saját brókercégéhez a befektető, s azokat akár már másnap eladhatja a tőzsdén, s három munkanap elteltével hozzáférhet pénzéhez. Egy nappal gyorsabb, ha a jegyzést lebonyolító brókercéget bízzuk meg az eladással, a jutalék azonban ekkor magasabb is lehet, mint a transzferdíj és az eladást végrehajtó saját brókerünk együttes költsége.

A képlet egyértelmű. Márciusban befizetett 325 ezer forintot, most hozzátesz 520 ezret, és a kezében van egy nagyjából 1,2 millió forintot érő részvénycsomag. Ha nem számolunk azzal a pár napos kamatveszteséggel, ami a jegyzéskor és most a kifizetéskor felmerül, jegyzésenként közel 400 ezer forintot hoztak a Mol-részvények azoknak, akik márciusban bevállalták az ügyletet.

Érdemes-e?

Az persze még érdekes kérdés, hogy az azóta bekövetkezett minden várakozást felülmúló, 40 százalékos áremelkedés után is érdemes-e tartani a papírt. A várakozások szerint a jegyzőknek csak kis hányada felejti majd el a hátralék kifizetését. Ettől függetlenül ezen papírok értékesítése csak csekély többletkínálatot idézhet elő.

Ha 10 százalékra becsüljük a kifizetetlenség arányát, akkor alig 50 ezer darab papír kerül a piacra. Ehhez persze még hozzájön azok eladása, akik kifizetik a hátralékot, és maguk döntenek a kiszállás, vagy legalább a részleges kiszállás mellett. Ez viszont már akár százezres darabos, árfolyamértéken pedig közel egymilliárd forintos nagyságrendű kínálat is lehet, ezért ha nagyjából egyszerre akarnak kiszállni a papírokat kifizető kisbefektetők, az összességében már hozhat néhány napos bizonytalanságot az árfolyamban.

E mellett azonban érdemes még egy tényezőre figyelni: augusztus közepén lejárt az a moratórium, amelyben az ÁPV Rt. kötelezettséget vállalt arra, hogy nem ad el több Mol-részvényt. Az utóbbi hónapok rakétaszerű erősödése az állam 11,7 százalékos Mol-pakettjét közel 38 milliárd forinttal értékelte fel, érteke már meghaladja a 120 milliárd forintot. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha erősödnének a privatizáció folytatódásával kapcsolatos várakozások, az a befektetői vélekedés pedig, hogy olcsóbban lehet majd a piaci árnál részvényhez jutni, a cég kitűnő eredményétől függetlenül megakaszthatja az erősödést, sőt rövid távon meg is fordíthatja az árfolyamtrendet.