Banki részvények – sokkhatás alatt

A Gyurcsány-kormány nem vált túl népszerűvé a befektetők körében az elmúlt napok során nyilvánosságot kapott intézkedéseivel. A 2005-ös költségvetés tervezése kapcsán ugyanis elhangzott, hogy jövőre a befektetők 12,5 százalékos árfolyamnyereség-adót lesznek kénytelenek fizetni. Az igazán nagy csapás azonban szerda délután következett, amikor a kormány módosította az idei évre vonatkozó költségvetésihiány-tervezetet, és bejelentette, hogy a hitelintézetek társasági nyereségadóját az egységes 16 százalékos szintről 24 százalékra emeli.

Meddig tartja magát? A forint árfolyama és a kötvények hozama meglehetősen jól fogadta a kormány bejelentését, miszerint az államháztartás hiánya a módosított 4,6 százalékot is meghaladóan 5-5,3 százalék lesz. Ennek oka, hogy nagyjából számítani lehetett a cél módosítására és az új előirányzat hitelesebbnek tűnik. Amennyiben a befektetők a legkisebb mértékben is bíztak volna az 5 százalék alatti hiányban, akkor minimum egy kisebb földcsúszásnak lehettünk volna szemtanúi. Tekintve, hogy a kormány valóban elkötelezettnek látszik a konvergenciafolyamat fenntartása iránt, még akkor is ha a hiánycélt mindig elvéti, a piacokon egyelőre létezik egy befektetői réteg, amely megfelelőnek találja a kamatprémiumot a rövid távú befektetésekhez. Félreértés azonban ne essék, ezek nem azok a hosszú távú konvergenciabefektetők akik a „vedd és tartsd” stratégiát követik, ezért ha valami nagyon rosszul sül el, akkor elkerülhetetlen lesz a komoly hozamemelkedés.

A meglepetés ereje

A hír teljesen váratlan volt és aki az indexre néz, azt láthatja, mintha az árfolyam betonfalnak ütközve hirtelen eltűnt volna a süllyesztőben. A kormány általában a léggömb-technikát szokta alkalmazni az ilyen döntések előtt, ami azt jelenti, hogy valahol megszellőztetik a hírt, és megnézik, hogy mekkora az ellenállás, hányan kezdenek el csípőből tüzelni a ballonra. A Gyurcsány-csapat eddig azonban légmentesen zár, semmilyen előzetes információ nem szivárog ki a minisztériumokból, ami még a rövid távú tervezhetőséget is lehetetlenné teszi. A döntés második sokkja a piacon éppen ez a felismerés volt – hogy mi vagy ki lesz a következő.

Az OTP és az FHB szerdai, 6-7 százalékos esése után azonban meglepő és látványos visszatérés következett. Mindkét tőzsdei bankpapír ledolgozta zuhanásának körülbelül a felét, ami egyrészt annak volt köszönhető, hogy hirtelen relatíve olcsóvá váltak, másrészt kételyek támadtak az adóemelés megvalósíthatóságát illetően. Az OTP vezérkara populista lépésnek nyilvánította a döntést, és heves támadásba lendült, mondván: nem hazánkban fog fejleszteni.

A többi bank tiltakozása mérsékeltebb maradt, de a szövetség jelezte, hogy az Alkotmánybíróságot (AB) azért megkérdezné. A kormánynak okozott már kellemetlenséget az AB, miután a kórháztörvényt és a hatósági gyógyszerárcsökkentést is hatályon kívül helyezte. Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy a bankok végül nem járnak rosszul, és a befektetők sem buknak nagyot.

Újra Borsodchem-sztori

A héten más fontos esemény is történt vállalati szinten, mégpedig az, hogy a BorsodChem visszatérése a részvénypiacra gyorsabb lesz az előzetesen jelzettnél. A VCP, amely értékesíti a BorsodChem kétharmadát, 1775 és 2075 forint közötti értékesítési ársáv mellett döntött. A végleges árat majd az ajánlatok beadása után állapítják meg, oly módon, hogy a legmagasabb áron keljenek el a felkínált részvények. Sajnos azonban a BorsodChem bejelentette, hogy a varsói tőzsdére is bevezetik a részvényt, s ez azt jelenti, hogy a mintegy 100 milliárd forintnyi papír forgalma meg fog oszlani Budapest, Varsó és London között.

A varsói bevezetésre egyébként a szejm jóvoltából kerül sor. A varsói parlament ugyanis úgy alkotta meg a lengyel nyugdíjalapok befektetési szabályozását, hogy maradt benne egy kis értelmezési baki. A lengyel alapok ugyanis, amelyek nagyon sok pénzt kezelnek, csak hazai részvényekbe és nemzetközi hitelminősítéssel rendelkező részvényekbe fektethetnek. A BorsodChemnek nincs ilyen minősítése. Csakhogy a szabályozó úgy definiálta a lengyel részvényeket, hogy azok, amelyek Varsóban vannak bevezetve. Tehát a varsói bevezetésével lengyel részvény is lett a Borsodchem, és ezzel újabb jelentős befektetői kör is elérheti.