Az egész EU-ban augusztusban átlagosan 0,1 százalékos havi és 2,3 százalékos tizenkét havi inflációt mértek. Tavaly augusztusban, ugyancsak a mostani 25 tagállam átlagában, 1,9 százalékos volt a tizenkét havi ütem.
Júliusban az euróövezetben ugyancsak 2,3 százalékos volt a fogyasztói árak átlagos emelkedése tizenkét hónapra számolva, a júniusi 2,4 százalék, a májusi 2,5 százalék – kétéves csúcs -, az áprilisi 2,0 százalék, a márciusi 1,7 százalék, a februári 1,6 százalék és a januári 1,9 százalék után.
Korábban igazolódni látszott az Európai Központi Bank (EKB) őszi előrejelzése arra, hogy a tizenkét havi infláció az idén 2 százalék alatt marad az euróövezetben, de a számítást az olajpiaci fejlemények alaposan keresztülhúzták. A jelek szerint azonban a drágulás üteme július óta nem gyorsul tovább. Az Európai Központi Bank (EKB), amely tavaly június óta 2,0 százalékon tartja az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, továbbra is 2 százalék – vagyis az EKB célszáma – alá visszatérő inflációra számít legkésőbb jövőre.
Az egész, 25-tagú EU tizenkét havi inflációs átlaga 2,3 százalékos volt júliusban is, a júniusi és a májusi 2,4-2,4 százalék után.
Az EU statisztikai hivatala Magyarországot – Szlovákia, Lettország és Szlovénia társaságában – az EU legnagyobb inflációjú országai közé sorolta. Az augusztusi bajnok Lettország volt, az EU statisztikai hivatala szerint 7,8 százalékos tizenkét havi inflációval, a második helyezett Magyarország 7,2 százalékkal. A legkisebb tizenkét havi infláció Finnországban volt augusztusban, 0,3 százalék.