Hozzátette: a két ország közötti kapcsolathoz szilárd alapot ad az európai uniós és NATO-tagság.
A kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény aláírása azért vált szükségessé, mert ugyan az egykori Jugoszláviával volt hasonló megállapodás, ám Szlovéniával még nem.
Az egyezmény aláírásához a két ország parlamentjeinek megerősítése is szükséges. Az egyezmény kiterjed a kölcsönös információcserére, a jövedelem- és vagyonadókkal kapcsolatban.
Ivo Vajgl szlovén külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény hozzájárul a gazdasági kapcsolatok bővüléséhez. Ugyanakkor megemlítette, hogy a két ország gazdasági fejlettségét tekintve a kétoldalú külkereskedelmi forgalomban növekedésében még jelentős tartalékok vannak.
A magyar külügyminiszter szerint az is mutatja, hogy a szlovén félnek mennyire fontos a jószomszédi kapcsolat és a Magyarországgal folytatott együttműködés, hogy a pár hete tisztségében lévő szlovén külügyminiszter Róma és Berlin után harmadik helyszínként Budapestre látogatott.
A megbeszélésen hangsúlyt kapott a kisebbségek kérdése, hogy hogyan lehet kölcsönösen javítani a Magyarországon élő szlovének, illetve a Szlovéniában élő magyarok helyzetét.
A tárgyaláson szó esett arról is, hogy az új magyar miniszterelnök hamarosan Ljubljanába látogat, amint megválasztják, és leteszi esküjét. Emellett jövőre esedékessé válik a magyar köztársasági elnök szlovéniai látogatása is, továbbá Magyarországra várják a szlovén parlament elnökét is.
Kovács László kiemelte: a két ország közös érdeke egy stabil, demokratikus fejlődés útjára lépő balkáni térség kialakulása, és az is, hogy ezen országok fokozatosan közeledjenek az EU-atlanti szövetséghez.
A két fél megerősítette, hogy nagy reményeket fűznek a négy visegrádi országot, valamint Szlovéniát és Ausztriát egybefogó regionális partneri együttműködéshez. Egyetértettek abban is, hogy érdemes szorosabbá fűzni ezen országok közötti külpolitikai és külgazdasági konzultációkat az unióról és a NATO-ról.