Folytatódik a K&H-ügy – támadóállás

“Röhögtünk egy jót, hogy végre kapott a pofájára” – ezekkel a szavakkal hárította el néhány hónappal ezelőtt a Figyelőnek egy, azóta már tönkrement ingatlanszövetkezet egyik vezetője, hogy ezen cégeknek – amelyek ellen egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) számos intézkedést tett és figyelmeztetést adott ki – bármilyen köze lett volna a hatóság volt elnöke, Szász Károly elleni, tavaly június 16-ai támadásához. A K&H-ügy kirobbanásához vezető akció után a rendőrség több lehetőséget vizsgált, így az ingatlanszövetkezetek vezetőinek érintettsége, egy

esetleges spontán utcai verekedés mellett a legkomolyabban annak, a támadás idején még csak készülő, a Pannonplast szabálytalan tőzsdei felvásárlásáról szóló határozatnak a szereplőit, amelyre a felügyeleti elnök a kórházi ágyán is utalást tett.

A nyomozás azonban nem vezetett eredményre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság éppen néhány héttel ezelőtt, június végén jelentette be, hogy felfüggesztette az eljárást, amit csak akkor folytat, ha „az elkövetők személyére utaló újabb adat, információ birtokába jut” – írja a csütörtökön megjelenő Figyelő.

Készséges Kulcsár Kulcsár mindenre kiterjedő, feltáró vallomást tesz – ezt a sokak figyelmét elkerülő, ám az ügy számos, eddig még meg nem gyanúsított résztvevője számára igencsak fenyegető jövőt vázolta egy elejtett félmondatában a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Ihász Sándor, frissen kinevezett fővárosi főügyész, aki új beosztásáig a több mint egy éve kirobbant K&H-ügy, milliárdos sikkasztással gyanúsított főszereplőjének, Kulcsár Attilának a kihallgatásait végezte. A K&H Equities egykori befektetési tanácsadója az ügyészségről kiszivárgó hírek szerint igencsak készséges kérdezői előtt: nem csupán az ügy eddig még alig exponált szereplőiről tálal ki, de részletezi magas rangú politikai és esetleges rendőrségi kapcsolataikat is, sőt olyan szálak felgöngyölítését is segíti, amelyek ezekkel a magas rangú kapcsolatokkal lehetnek összefüggésben. Az ügyészség ugyan rendre technikai okokkal magyarázta azt, hogy Kulcsár Attila kihallgatásait a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal helyiségeiben végzik, a politikusok, országgyűlési képviselők vagy rendőrök büntetőügyeiben eljáró szervezet megjelenése a K&H-ügyben azonban ezzel együtt sokatmondó lehetett azok számára, akiknek ezen területek valamelyikén félnivalójuk lehet Kulcsár „beszédességétől”.

Került gyanúsított

Ilyen „fülest” kaptak a rendőrök a közelmúltban, amikor – értesüléseink szerint – egy előzetes letartóztatásban lévő férfi kereste meg őket azzal, hogy cellatársa a tavaly júniusi támadásról tett neki említést. A zsarolás gyanújával a nyomozás végét váró férfi DNS mintája pedig megegyezett azzal, amelyet a verekedés helyszínén talált biciklin rögzítettek.

Habár a súlyos testi sértéssel rögvest meggyanúsított férfi kihallgatásán azzal védekezett, hogy a DNS-profilja korábban kerülhetett a kerékpárra, amit feltételezése szerint néhány nappal a támadás előtt egy üzletben próbált ki, rendőrségi forrásaink szerint nehezen lesz védhető ez az érvelés. A minta ugyanis szerintük olyan jellegű, amely nem kerülhetett a biciklire napokkal korábban, sokkal valószínűbb, hogy azt bizonyítja majd: a férfi a helyszínen volt.

A védőügyvéd, Bór Tibor, aki egyébként ellenvetéssel élt a gyanúsítás ellen, ragaszkodik ahhoz, hogy tartsanak a volt felügyeleti elnöknek egy úgynevezett „felismeréses bemutatást”, amelynek során fényképről vagy egymás mellé állított több személyből kell kiválasztani azt, aki bántalmazta. Az ügyvéd szerint, ha ügyfelét választaná ki Szász Károly, akkor szembesítést kezdeményeznének.

A rendőrök – akik hamarosan újabb gyanúsítást ígérnek, hiszen reményt látnak a további egy vagy két támadó felkutatására – egyelőre nem tekintik Kulcsár Attilát felbujtónak. A már meggyanúsított férfi ugyan éppen úgy nagykanizsai származású, mint a K&H-ügy fő gyanúsítottja, és mobiltelefonos híváslistáján is gyakran szerepel a volt befektetési tanácsadó, ezeket a telefonbeszélgetéseket azonban még nem hallgatták le, legfeljebb a hívások és azok időpontja szolgálhatnak közvetett bizonyítékként.

Időhúzás

Nincs áttörés viszont a botrány egy másik gyanúsítottjának ügyében. Habár csaknem kilenc hónapnak kellett eltelnie a K&H-botrány tavaly júniusi kirobbanása után, hogy a nyomozó hatóságok az idén február végén, pénzmosás alapos gyanúja miatt kérvényezzék a nemzetközi elfogató parancs kiadását a hivatalosan az Egyesült Államokban élő Schönthal Henrik ellen, végleges döntés azóta sem született.

A késlekedés azért furcsa, mert a K&H Bank ugyancsak gyanúsított volt vezérigazgatójával, Rejtő E. Tiborral jó kapcsolatot ápoló, vele egy időben, a rendszerváltás előtt Londonban élő üzletemberről már a botrány legelején tudható volt, hogy két olyan off shore cégre is hatással volt Magyarországon, amelyek számlái és utalásai kulcsszerepet játszottak a K&H Equitiestől elsikkasztott milliárdok utaztatásában.

Schönthal egyébként a rendszerváltás előtt az IBUSZ idegenforgalmi vállalat londoni kirendeltségét vezette, márpedig ez a poszt abban az időben szigorúan a kivételesen megbízhatóak számára volt fönntartva. A pénzek mozgatásában kulcsszerepet játszó, így a készpénzes vagy a számlás végállomások pontos hátterét is ismerő üzletember a rendszerváltás után Magyarországon számos magáncégben megfordult, de betöltött kifejezetten bizalmi állásokat is állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégekben.

A kérvény február vége óta az igazságügyi tárca és a bíróságok útvesztőiben vándorol, a tárca sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy – amennyiben nem kell hiánypótlást kérni – napokon belül rákerülhet az Igazságügyi Minisztérium pecsétje és a miniszter aláírása. A késlekedés azonban sorsdöntő lehet, hiszen a vállalkozásait és érdekeltségeit a botrány kipattanása előtt hónapokkal felszámoló Schönthal Henrik mostanra a feltételezések szerint már lazán olyan országba távozott, amellyel nincs kiadatási egyezménye Magyarországnak.

A cikk teljes terjedelmében a Figyelő augusztus 19-én megjelenő 34-35. számában olvasható.