Ritkán vált ki jogszabály annyi tiltakozást, mint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény azon passzusa, amely augusztus elsejétől kötelezővé tette a vendéglátó helyek üzemeltetőinek, hogy az alkoholtermékek – tehát a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek – értékesítéséről külön nyilvántartást vezessenek, vagyis legyen napi standolás.
|
Miért nem a borászokat ellenőrzik?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Idegenforgalmi Kollégiuma, karöltve a vendéglátásban és az idegenforgalom területén működő szakmai szervezetekkel, már tavasszal „rázendített”, hogy a napi standolási kötelezettség egyfelől nem EU-konform, hiszen az Európai Unió országaiban ez nem bevett gyakorlat. Másfelől, a törvény előkészítői szándékoltan a borhamisítók ellen próbáltak fellépni, s ha ez így van – hangsúlyozták a vendéglátósok -, akkor a borforgalmazókat kell ellenőrizni. Elvégre az ő elsődleges felelősségük gondoskodni az általuk kereskedelmi forgalomba hozott bor megfelelő minőségéről.
Arról nem beszélve, hogy az MKIK szerint a törvény előkészítését nem előzte meg széles szakmai egyeztetés, így az ezzel kapcsolatos észrevételeket sem lehetett megtenni. Bár a szakmai észrevételeket a Magyar Vendéglátók Ipartestületének kezdeményezésére 2004. februárjában az Országgyűlés idegenforgalmi bizottsága egyetértőleg tárgyalta, végül ennek mégsem lett hatása a törvény szövegére.
|
A VPOP nem hatódott meg
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (VPOP) nem ingatták meg a vendéglős lobbi erőfeszítései. Miheztartás végett szikár közleményekkel ostorozta a közvéleményt. Ezekből kiderült, hogy a megfelelő elszámoláshoz a beszerzést követően haladéktalanul fel kell tüntetni az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék beszerzett mennyiségét fajtánként, valamint naponta meg kell állapítani az értékesített mennyiséget és a napi zárókészletet az előbbieknek megfelelően. A beszerzett mennyiséget szállítónként, és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt.
Lényeges elem továbbá, hogy a nyilvántartásban a mennyiséget, a bontott és a bontatlan palackok, dobozok, kannák, hordók űrtartalma szerinti darabszám feltüntetésével, illetve a kimérő edényben, eszközben tárolt bor esetében – 20 literes pontossággal – literben kell feltüntetni. A napi nyilvántartást csak a beszerzési oldalon kell folyamatosan vezetni, az értékesített jövedéki termékek mennyiségét pedig nem műszakonként, hanem naponta kell bejegyezni.
Húzzák-halasztják
A vendéglátósok látni valóan nem adták fel. Erre utal, hogy a döntő többség az utolsó pillanatig halasztotta a napi leltárhoz szükséges nyilvántartások hitelesítését. A VPOP adatai szerint 72 órával az új szabályozás bevezetése előtt a vámhivataloknál még 300 alatt volt a hitelesítések száma, miközben a hazai vendéglátó vállalkozások száma meghaladja a 30 ezret.
A napi standolás halogatásával a vendéglősök legfeljebb 500 ezer forintos bírságot kockáztatnak, s reménysugárként ott lebeghet a szemük előtt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Szálloda Szövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Magyar Éttermi Szövetség és a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által aláírt kezdeményezés a törvény módosítására.