A legnagyobb magánkézben lévő orosz pénzintézet, az Alfa Bank hangsúlyozta, hogy az intézkedés, mely szerint tíz százalékos illetéket vetnek ki a határidő lejárta előtt felvett betétekre, ideiglenesnek tekinthető, és csupán a tömeges pénzkivétel visszafogására irányul. Egy törvényhozó így is alkotmányellenesnek minősítette az orosz Alfa Bank intézkedését.
Bár Mihail Fradkov miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a jegybank fokozatosan megoldja a problémákat, az 1998-as rubelválságra emlékező betétesi pánik nem lohadt, és mendemondák keringtek újabb bankok problémáiról is.
Az Alfa Bank ügyfelei pénzükre várnak
Vlagyimir Putyin elnök igen szókimondó gazdasági főtanácsadója, Andrej Illarionov azonban Fradkovval ellentétben úgy véli, hogy a bankválságot éppen a hozzá nem értő, túlszabályozó pénzügyi hatóságok idézték elő, ami nem volt könnyű, tekintettel a reálgazdasági konjunktúrára.
Gyógyírként Illarionov a bankrendszer liberalizálását sürgette, beleértve a külföldi bankok előtti piacnyitást. Elemzők főleg a bankszektor átlátható szabályozását szorgalmazták, ami elejét veheti a rémhíreknek.
A jegybank csütörtöktől 7 százalékról 3,5 százalékra csökkentette a kötelező tartalékrátát, 130 milliárd rubellel (4,47 milliárd dollár) növelve a bankok likviditását, hogy ellenállhassanak a rohamoknak. Illarionov rámutatott ennek inflációs veszélyére.
A duma egy hét alatt elfogadhatja a betétbiztosítási rendszert kiterjesztő törvényt. A jegybanki tervezet szerint azoktól a kereskedelmi bankoktól, amelyek nem csatlakoznak a rendszerhez, a jövőben megvonnák a lakossági megtakarítások vonzásának jogát. Addig viszont a jegybank garantálná a rendszeren kívüli bankok lakossági betéteseinek megtakarításait is százezer rubel erejéig.
Csupán lélektani krízis?
A hatóságok által pusztán lélektaninak minősített krízis előjelei május 12-én mutatkoztak meg, miután a jegybank pénzmosás gyanúja miatt megvonta a működési engedélyt egy kisebb banktól. A betétesek rohama június elején egy még kisebbet önfelszámolásra kényszerített.
A bankrendszerben bizalmi válságot keltett az a szóbeszéd is, hogy a hatóságok feketelistát állítottak össze a bezárásra ítélt bankokról. Szergej Ignatyjev jegybankelnök az orosz alsóházban, a szóbeszédet cáfolva elmondta, hogy a jegybanknak nincs feketelistája a problémás bankokról, bár vannak kérdései némelyikükhöz.
A nagyobb bankok féltek kölcsönözni a kisebbeknek, ami ugyancsak jelentősen apasztotta a pénzkínálatot.
A jegybank június 11-én már csökkentette a kötelező tartalékrátát és a leszámítolási kamatlábat. Mindamellett a közepes méretű Dialog-Optim bank e hónap elején felfüggesztette a magánbetétek fogadását.
Végül ezen a héten az (első harminc közé tartozó) Guta Bank állította le kifizetéseit. A Gutát az állami Vnyestorgbank (Vneshtorgbank), a második legnagyobb orosz bank veheti meg jegybanki hitel segítségével.