A kutatók szerint ma a Föld lakóinak egyhatoda, mintegy egymilliárd ember él a súlyos áradások térségében, és az érintettek többsége a világ legszegényebb népességi hányadába tartozik. A magyar származású Bogárdi János, a bonni intézet alapító igazgatója szerint az évszázad közepére a világ melegebb és nedvesebb éghajlatú lesz.
Az északi félteke északi részében várhatóan gyakoribbak lesznek a viharok, az olvadó sarksapkák és jégtakarók következtében köznapibbá válhatnak a szélsőségesen magas vízszintek. Áradások miatt ma évente 25 ezer ember veszti életét, ami – az időjárással összefüggő egyéb katasztrófák következményeivel együtt – évente 60 milliárd dollár költséget jelent a világgazdaságnak, nagyrészt a fejlődő országoknak.
Kutatók szerint a hazai változás kétszer kétféle irányú lehet: lehűlés vagy felmelegedés, és mindkét esetnek lehet csapadékos, illetve csapadékszegény formája. Pillanatnyilag a „száraz meleg” variáns a legesélyesebb, de a monszunhatásokkal tarkított nedves felmelegedés sem zárható ki – különösen az idei első fél év időjárása erősíti ezt a változatot. Ha a globális felmelegedés tartósnak bizonyul, akkor hazánkban az áprilistól szeptemberig tartó nyári fél év a megszokottnál naposabb, szárazabb és melegebb lesz. A téli időszakban kissé több csapadék hullhat, ám a téli többlet nem ellensúlyozza a nyári viszszaesést.