Kolumbusz elsüllyedt hajóját kutatják

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálja azt a XVI. századi karavellát, amely valószínűleg az Amerika partjainál elsüllyedt legrégebbi roncs. A kutatás jelen állása szerint Kolumbusz egyik hajójára bukkanhattak.

Kolumbusz Kristóf négy expedíciója során összesen kilenc hajót veszített. A negyedik, Spanyolországból 1502 áprilisában útnak indult expedíció egyik hajója volt a Vizcaína, amelynek feltételezett roncsait jelenleg nemzetközi kutatócsoport vizsgálja Panama partjainál.



Az idős, ötven felett járó és beteg Kolumbusz halála előtt még igazolni akarta, hogy a mai Panama környékén létezik átjáró India és Kína irányába, a Nagy Kán és az arany hazája ott lehet a közelben. Utolsó útja azonban tragédiába torkollott. Egy zendülés és az indiánokkal folytatott harc során az akkor már félig vak és szinte tébolyult Kolumbusz mind a négy hajóját elveszítette. 1504-ben fáradtan, kiégetten, súlyos betegen jutott vissza Spanyolországba, ahol kegyvesztetten, 18 hónap szenvedés után meghalt.





Kolumbusz útjai

• Kolumbusz 1492 augusztusában három hajóval indult első útjára. Októberben elérte Kubát, makacsul hitte, hogy Japánban jár. Decemberben elérte Haitit, ahol megcsillant a remény: egy törzsfő aranyat ajándékozott az idegeneknek. 1493 márciusában tért vissza Portugáliába, ahol lelkesedéssel fogadták.

• Második útjára 1493 szeptemberben Cadiz kikötőjéből indult el. 17 hajón 1200 fegyveres és lovas, európai háziállatok, gabona, főzelékfélék, szőlővessző volt vele. Ez volt a leghosszabb út, 33 hónapig tartott. Aranyat, fűszermintát küldött haza, felfedezte Jamaikát. Közömbösen fogadták hazatértekor, szerencsecsillaga halványulóban volt.

• 1498 májusában harmadik útjára három hajóval, legénységként rabokkal, súlyos bűnözőkkel indult. Ezen az úton éri el Trinidad szigetét.

• 1502 májusában negyedszer is nekivágott az óceánnak. Eljutott a Honduras-öbölbe, végigjárta Közép-Amerika teljes keleti oldalát,
felfedezte Nicaragua, Costa Rica és Panama partvidékét. Megátalkodottan továbbra is az ázsiai szárazföldet kereste. 1504-ben tért haza.


A hajóroncsra 1998-ban véletlenül bukkant egy sportbúvár a panamai portobeloi Nombre de Dios öböl előtt. A roncsok feltárását a német Spiegel médiacsoport múlt év elején toborzott, víz alatti régészekből, Kolumbusz-kutatókból és radiokarbonos kormeghatározásban jártas szakértőkből álló nemzetközi kutatócsoportja kezdte meg.

A kormeghatározáshoz a hajótörzsből vettek mintát. A vizsgálat eredménye szerint a faanyag, amelyből a hajót építették az 1469-86 közötti évekből származhat. A dokumentumok szerint a Vizcaína 1503-ban süllyedt el.

A hajón talált cserepeken megmaradt olivaolaj, valamint a kancsók a vizsgálatok szerint Andalúziából származhatnak. Arról a tájról, ahonnan Kolumbusz a hajókat felszereltette.

Hogy valóban a nagy spanyol felfedező karavellájáról lehet szó, azt alátámasztja az a tény is, hogy a hajó fenekét még nem borították ólomlemezzel. A spanyolok ugyanis csak 1509-től kezdték el  hajóikat fémmel védeni.


A karavellán talált ágyúk száma szintén megfelel a Kolumbusz naplóiban leírtaknak.

Hogy a Panama partjainál talált hajóroncs valóban a Vizcaína-e, azt egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni. Ám az biztosnak látszik, hogy az Amerika partjainál talált hajómaradványok közül ez az eddigi legrégebbi.



Címkék: archívum