Az Európai Unióhoz a jövő hónapban csatlakozó országok makrogazdasági helyzetéről szólva a jelentésben azt is megjegyzik, hogy a térség politikai bizonytalanságai is lassíthatják a reformokat.
A csatlakozók közül a legnagyobbak, Lengyelország, Magyarország és Csehország ugyan terveket fogadtak el a költségvetési hiány mérséklésére, ám elmaradtak a szociális juttatások – politikailag érzékeny – visszafogásától. ” A legtöbb ország nemhivatalos formában az euró bevezetéséhez szükséges pénzügyi célokat ugyan kitűzte, de ezeket a célokat általában nem támasztják alá konkrét pénzügyi reformtervek és intézkedések” – írják a jelentésben, hozzátéve, hogy erőteljesebb intézményi keretekre is szükség van ahhoz, hogy a közpénzeket megfelelő módon osszák szét, olyan körülmények között, amikor a csatlakozó országok küzdenek az EU-által is finanszírozott projektek megszerzéséért, amikor feladatuk az infrastrukturális fejlesztések véghezvitele, egyidejűleg pedig a költségvetési hiány lefaragása.
A Világbank ez utóbbit tekinti a csatlakozó országok legnagyobb gondjának, megjegyezve, hogy Szlovákia ” komoly előrelépést tett a pénzügyi egyensúlytalanság felszámolására”. A cseh és a magyar pénzügyi visszafogási tervek főként az közigazgatási kiadásokra, nem pedig a szociális kiadásokra vonatkoznak, a lengyel pénzügyi reformterv pedig még kemény parlamenti viták előtt áll – olvasható.
A szükséges pénzügyi reformok kiterjesztését hátráltathatja az is, hogy a csatlakozó országok közül többet érintően növekszik a politikai bizonytalanság, mivel az országokat gyenge koalíciós kormányok vezetik, vagy pedig azok – mint Lengyelország – kormányváltás előtt állnak.
A Világbank azt is megjegyzi, hogy Litvánia, Lettország és Észtország kimagasló ütemű gazdasági növekedést mutatnak fel, de aggodalmat keltő a balti országok magas fizetési mérleg hiánya. ” A közvetlen külföldi tőkebefektetések a régió egészében mérséklődnek, az emiatt növekvő fizetési mérleg hiányt az eladósodással finanszírozzák növekvő mértékben ” – hangsúlyozzák a tanulmányban, kiemelve azt is, hogy az eladósodást fokozza a fogyasztás bővülése és a valuták felértékelődése, elsősorban Észtországban, Litvániában, ahol a valuták mozgása az euróhoz kötött.
Végül a jelentés szerint a térségben gyorsulóban van az infláció, ami részben a hazai kereslet élénkülésével, illetve egyes országokban, így Magyarországon és Szlovákiában a kihasználható kapacitások szűkösségével függ össze.