Medvetánc – Egri Cuvée 2003, Újbor, Simon Pincészet

Az újbor-mizériát használjuk ki, hogy ismét jó hírét keltsük Don Simonnak, mert az egyik legjobb borász Egerben, ami nagyon nem semmi, viszont nem elég ismert.


Egri Cuvée 2003, Újbor, Simon Pincészet

Ennek Simon József esetében is leginkább az volt az oka, hogy birtoképítésben a marketing mindig a végére maradt, amikor már se pénz, se energia. 1997 óta összerakott, 20 hektár első osztályú ültetvény, 12 olyan hektárról vásárlás, melyet ő kezel, 4 ezer hektoliter tárolókapacitás, 800 hektó barrik. Tudatos, kemény hozamkorlátozás, tiszta ügykezelés, ami koncentrált, illatos, sokszor sajátosan rusztikus borokat eredményez, prímán hangolt, visszafogott barrikolás.

Az újbor-játék persze Franciaországból ered, az idei, készre kezelt, tehát szükségképp friss, gyümölcsös, nem barrikolt-ászkolt, könnyed vörösök piacra pörgetését jelenti. November harmadik csütörtökén százegy kamion százkét felé szalad, viszi a beaujolais-t szerte a világba. Ez Burgundia déli fertályán fekvő borvidék, ahol az ősi gamay szőlőből sajtolják ezt az üde, gyümölcsös geműzét és jól megmarketingolják. Nálunk az egészre szerencsésen rá lehet pakolni Szent Mártont. November 11-én magyar népszokás volt az újbor bevizsgálása az elsötétülő őszben-télelőn a pincébe menekülve és megpihenve kicsit a munkák végeztével. Ez volt a gyertyával való világítás formális kezdete is a műhelyekben-üzletekben és összekapcsolódott a talán pannon születésű tours-i püspök napjával, az agrárius gazdasági évet lezáró Márton-nappal, amit afféle kvázi-farsanggal ünnepeltek meg a régi öregek. Mivel Márton, mondjuk elég fura módon, a baromfiudvarba menekült, mikor hírét vette püspöki kinevezésének, attribútuma a lúd lett. Ezért ezek a napok a libák szemszögéből felérnek egy Moháccsal, a libatepertő mellé Simon-primőrt lafatyolóknak viszont vigaszt nyújtanak a korán leszálló estében.

Simon újbora kékoportó-pinot noir küvé, a Síkhegy dűlőiről válogatott alapanyagból szűrte a maestro. Jóképű címke, sötét színkomplexió, szűretlen benyomást keltő megjelenés, nyers, cefrés illat, rusztikus jelleg. Színben-illatban kicsit súlyosabbnak tűnik az egész, mint egy primőr, relatíve jelentősnek tűnő extraktja is ezt a benyomást erősíti. Ízben már inkább bozsolé, karcsú és gyümölcsös, kis extraktédességgel. Összességében nem laza cucc; kicsit, mint amikor a medve táncol. Szerintünk príma marhapörköltbor; libák, lehet fellélegezni.

Címkék: archívum