A Bizottság néhány héten belül átmeneti intézkedéseket javasol majd az új tagállamok számára. Megfigyelők szerint a gázolajnál előirányzott adóemelés hatása nem lesz érezhető Magyarországon, ahol már most is magasabb a dízelt terhelő jövedéki adó mértéke. A jövedéki adót hagyományosan három termékcsoportnál alkalmazzák: a szeszes italoknál, az üzemanyagoknál és a cigarettánál. A most elfogadott irányelv más energiafajtákra is kiterjeszti az uniós szinten megszabott minimális adómértéket.
Az Európai Bizottság szerint a direktíva csökkenteni fogja azt a versenytorzulást, amely a tagállamok által használt eltérő adórátákból fakad. Másfelől az energia-felhasználók között egyenlőbb versenyhelyzetet teremt azáltal, hogy a gázolaj mellett ezentúl más energiaforrások és hajtóanyagok is az uniós adózás hatálya alá esnek. Még ha az új jogszabályt a számos mentesség és átmeneti időszak miatt meglehetősen szelektíven is alkalmazzák majd, Brüsszel arra számít, hogy az ösztönözni fogja az energiatakarékos felhasználást és segít leszorítani a szén-dioxid és károsanyag kibocsátást, ami a kiotói vállalások miatt fontos.
Az új irányelv 2004. január elsején lép életbe. A jelenlegi tagállamokhoz hasonlóan az újonnan csatlakozó országok is egy sor könnyítésre számíthatnak, ha igényeiket két héten belül hivatalos formában is jelzik a Bizottságnak. Brüsszel ezt követően még az év vége előtt átmeneti intézkedésekre tesz majd javaslatot. A jövedéki adó csak akkor terheli majd az említett energiafajtákat, ha üzemanyagként vagy fűtőanyagként használatosak – amikor nyersanyagként vagy kémiai reakciók részeként, akkor már nem. A statikus motoroknál és mezőgazdasági célból használt energiaforrásokat alacsonyabb adóval terhelik majd, mint a járműveknél használatos üzemanyagot.
A hőerőművek is mentesülnek az energiaadó alól. A jogszabály a tagállamokat arra is feljogosítja majd, hogy különböző adómértéket alkalmazzanak a kereskedelmi és a nem kereskedelmi hasznosítású gázolaj esetében. A nemzetközi légi- és tengeri közlekedés ugyancsak felmentést kap majd az energiaadó alól, miként a tagországok a megújuló energiaforrásokra (például bioüzemanyagra) is mentességet adhatnak. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a jövedéki rendszer bevezetése mindenhol jelentős költségekkel jár majd. Azok a tagállamok, amelyeknek nehézséget okoz majd az új minimális adószintek bevezetése, 2007. január 1-ig átmeneti időszakot kaphatnak.
Az átmeneti rendelkezések feltétele, hogy az illető ország fokozatosan, évről-évre közelítse adómértékét az általános uniós szinthez. Magyarországon a csatlakozás, reális árszintet feltételezve, inkább az energiaárak csökkenését válthatja ki, mivel megnyitja az energiaszolgáltatás terén is a piacot. Ez történt az EU-tagállamok nagy részében: az energiaárak Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban is estek. A földgáz esetében azonban az áremelés olyan gazdasági kényszerűség, amelyet a jelenlegi ártorzulás megszüntetésének igénye motivál, nem az EU-hoz történő csatlakozás, tehát nem annak következménye.
A gázellátási rendszernek fedezettel kell rendelkeznie az infrastruktúra amortizációjára is. A hazai árszint a nagyfogyasztók (500 köbméter/óra felett) esetében már eléri az EU-tagállamok átlagát (többségük magasabb adót érvényesít az árakban, mint Magyarország). A lakossági fogyasztói árak itt még mindig alacsonyabbak, mint az unióban. A villamosenergia-piacon a csatlakozás következtében nem várható áremelkedés, sőt a piac megnyitásával árcsökkenés is lehetséges. Az árkiigazítások oka azonban nem a csatlakozás, hanem a villamosenergia-rendszer működőképességének és modernizációjának biztosítása.