A kettős állampolgárság ügye most újra reflektorfénybe helyezte az elvándorlás kérdését. Egyelőre nem készült olyan, mindenki által megbízhatónak ítélt hatástanulmány, amelyre támaszkodva ki lehetne jelenteni: a magyar állampolgárság megadása fékezné vagy felgyorsítaná az emigrációt.
Úgy tűnik, a magyar kormányok egyelőre képtelenek kidolgozni olyan stratégiát, amely elérte volna a meghirdetett célt, a szülőföldön tartást. Csak részeredményeket hoztak az olyan jogszabályok, mint például a státustörvény. Nem változtattak gyökeresen a tendencián a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodások és a milliárdos nagyságrendű (részben vállalkozási) támogatási programok. Az sem, hogy magyar (felső)oktatási és kulturális központok kezdték meg működésüket a szomszédos országokban.
Sokat mond, hogy a kedvezménytörvény 2001-es elfogadása után nem állt meg a trend. Erre utal az, hogy amíg 1998-ban, a jogszabályt előkészítő Orbán-kormány hivatalba lépésének évében 3224 romániai, 810 jugoszláv és 798 ukrán állampolgár nyújtott be bevándorlási kérelmet a magyar hatóságoknak, addig 2001-ben sokkal többen követték ezt a példát. A román állampolgárok közül két éve ugyanis 6093-an, a volt Jugoszláviából 1577-en adtak be bevándorlási kérelmet. Kivétel Ukrajna: 388 polgára kérte a letelepedést Magyarországon 2001-ben.