Az európai választásokon részt vevő jelöltek listáját nemzeti szinten állítják össze, így az EWL szerint az egyes országok politikai pártjainak a felelőssége, hogy minél több női jelöltet juttassanak a listára, segítve a nők és a férfiak közötti egyenjogúság megvalósulását.
A finn választók bíznak a nőkben
Noha a nők a választópolgárok felét teszik ki, és megválaszthatók bármely európai tisztségbe, a politikai döntéshozók között enyhén szólva “alulképviseltek”. Jelenleg az európai képviselők 31 százaléka tartozik a gyengébb nemhez, a tagországok között azonban élesek a különbségek. A legutóbbi választásokon a legtöbb nőt Finnországban szavazták be az európai törvényhozásba (43,75 százalék) a legkevesebbet pedig Luxemburgban, s ez alulmúlhatatlan, ugyanis az országnak jelenleg egyáltalán nincs női euróképviselője.
A helyzet nem biztató a csatlakozók esetében sem: a tíz országból már ma is Brüsszelbe, Strasbourgba ingázó162 megfigyelőnek mindössze 14,2 százaléka nő. Észtország, Málta és Szlovénia egyetlen női képviselőt sem delegált.
Európa a férfiaké?
Az Európai Parlament dán liberális képviselője, Lone Dybkjaer élesen bírálta azt a tényt, hogy az EU-alkotmányt előkészítő konvent tagjainak csupán 18 százaléka volt nő. A képviselő-asszony szerint a férfi-dominancia a magas szintű protokollal járó EU-találkozókon is nyilvánvaló: a képeken minden alkalommal csupán egy vagy két nőt lehet látni. “Ezek az úgynevezett családi fotók azt mutatják, hogy Európa a férfiaké” – mondta a képviselőnő.
A lobbisták ajánlás-tervezetet dolgoztak ki, amelynek célja a férfiak és a nők egyenlő szintű képviseletének megvalósítása a 2004-es választásokon. A dokumentum felszólítja a politikai pártokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elhárítsák az akadályokat a nők jó szereplésének útjából, például országukban javítsák a gyermekellátás helyzetét.